Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-06-01 / 6. szám
AMIT A TEMETŐK BESZÉLNEK PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK Valahogyan nyár elején visszatetző halálról, elmúlásról,temetőről beszélni. A tavasz az élet, a kibontakozás, nem az elmúlás ideje. Lássuk hát, hogyan ünnepli a magyar nép a tavaszt, milyen hagyományokat őriz meg számunkra a különféle vidékek májusi népi szokása? így foglalja az idevágó adatokat szép májusi csokorba Bálint Sándor,jónevü néprajzi szakértőnk: " A Tavasz ünnepét pogány-primitiv népeknél épugy megtaláljuk, mint a vámosi tömegeknél. A ró.1 kalendárium hatása '.att a nyugateurcpai . épeknél a tavaszi ünnep : május első napjához, éiiol pünkösdhöz rögződött. A magyarság mindig a pünkösdöt tekint tte a tavasz ünnepék, Igen sok vidéken .talános szokás,hogy a rények a lányoknak má■•£át állítanak. A kőéi legények 6. köve fckenépdal szerint szoktam. kedvesük háza elé állítani: Kedvesemnek háza előtt, Az éjszaka magas fa nőtt. Gyenge szellő lágy szárnyain, Piros kendő leng ágain. A májusfa felállítása előtt a legények összejjyülekezrek a kocsmába es megválasztják a szomorú királyt. A szomorú királlyal fakardos őrök, zeneszó kíséretében, hézról-házra járnak. A lányoktól beszedik a májusfa ültetéséért járó pénzt. A szomorú királynak mind ig szomorú képet kell vágnia, mert ha elneveti magát, büntetésben részesül. A májusfának azonban nemcsak szerelmi jelképe, hanem bajelháritó hatása is van. Ennek a hiedelemnek'a nyomait főleg a székelység őrizte meg. Hársfaágat dugnak május elsején a földbe, olyan házak elé; ahol betegek vannak. A fa héját megfőzik, a felét a beteg megeszi, a másik felét a folyóba dobjak, hogy a viz magával vigye a hajt A pünkösd legrégibb hagyományai közé tartozik a pünkösdi király és a királyné választása. Ez a jobbágyság felszabadítása előtt általános lehetett. Dunántúl a legények lóversenyben vetélkedtek és a győztes lett a pünkösdi király. A pünkösdi királyság egy esztendeig tartott, a király minden mulatságra, lakodalomra hivatalos volt, minden kocsmában a község rovására ingyen ihatott, büntetést nem igen szabhattak ki rá, stb. Az "áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje" kedves ünnepe volt a magyar katonának is. Régi huszárezredeinkben szokás volt a huszárkirály választása, kinek hatalma azonban csak egy napig tartott, de ez idő alatt mindenki engedelmeskedni tartozott neki. A pünkösdi királyné alakja köré tapadt a pünkösdölés, melyen átcsillannak ugyan az ősi mágikus tavaszünneplő,természetvarázsló képzetek egészben azonban már keresztény szellemű. Leggazdagabb szöveg-változatai Szeged és Kecskeméten élnek.Ezeknek remek feldolgozása Kodály Zoltán Pünkösdölője.Magát a pünkösdi királynét pl. Répcelakon a falu lányai választják.Választ.ás’üt rendszerint a -~ik. Pünkösd délutánján fehérbe öltöznek,féjükre koszorút tesznek és a közrefogott királynét lefátyolozzák. Amikor valamelyik ház udvarára betérnek, énekelni és táncolni kezdenek a királyné körül. A végén a királynét felemelik és a fátyolét lekapják e szavakkal: Ekkora legyen az N. néni kendere! Csallóközben régebben hat koszorús,fehérbe öltözött leány egy szépen felöltöztetett vi rágós, koronás fabábot vitt macával. Ez volt a királyné. Házról házra jártak vele és igy énekeltek: "Elhozta Isten piros pünkösd napját, Ili is meghordozzuk királyné aszszonykát!" Erre a bábot, amilyen magasra csak birják, felemelik és ezt mondják: A kentek kendere ilyen nagyra nöljön, ni! A szokás termésvarázsló jellege kétségtelen. A májusi ünnepek közül emLitést érdemel 3zt. Flórián /máj.4./, Nppomuki 3zt. János /máj.16./ és 3zt.Orbán / m. 25./ napja. Szt. Flórián a tűzoltók és kéményseprők véds^entje s napjának hiedelem anyagában az ősi pogány tüzkultusz sok eleme felszívódott. Göcsejben DUNÁNTÚLI PÁSZTOR 11
