Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
A bélyeggyüjtés ABC-je. /:Második közlemény.:/ A kivágásnál ügyelni kell arra, hogy a bélyegeket ne vágjuk be,azok széleit - fogazatait - ne sértsük meg, mert sérülés esetén a bélyeg értéktelenné válik. A kivágás után következik a bélyegek leáztatása. E művelethez áztatótálat használunk, mélyre legmegfelelőbb egy 20 x 30 cm nagyságú üveg tál. /természetesen bármilyen háztartási edény is megfelel e célra.:/ A bélyegeket enyhén langyos vizbe helyezzük és addig hagyjuk benne, amig le nem áznak a papírokról. A bélyegek leázását nem lehet siettetni, azokat erőszakkal nem szabad a papírokról eltávolitani, mert a megázott bélyegek nagyon könnyen szakadnak. Meg kell várni, amig a bélyegek a viz hatására leválnak a papírokról. 1939.évi leány.cs. Ha olyan képeslapról, vagy borítékról akarjuk a bélyegevilágtalálkozó két eltávolitani, amelyeket kivágással nem akarunk tönkretenemlékbélyege ni, akkor a felragasztott bélyegekre kevés vizet csepegtetünk és azt ujjunkkal a bélyeg felületén szétkenjük, hogy az minden részén- vizes legyen. így addig hagyjuk, amig a bélyeg át nem ázik, illetve az alatta lévő ragasztó fel nem oldódik, és azután óvatosan, lassan leemeljük. Ha könnyedén nem jön le, akkor ismét vizet teszünk rá, hogy tovább ázzon, de nem erőltetjük, nehogy elszakadjon. A leázott és vizből kiemelt bélyegeket - a bélyeg képével lefelé forditva - itatóspapirra helyezzük. Itt addig hagyjuk, amig a viz fel nem szívódik, de a bélyeg még teljesennem száradt meg. Ezeket a nem vizes, de még nedves bélyegeket az itatóspapirról felszedjük és "kivasaljuk". Áztatótál. Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy addig, amig az eddigi műveletek során a bélyegeket ujjainkkal fogdostuk, az itatóspapírról való eltávolítás és a további feldolgozás során a bélyegeket már csak csipesszel szabad megfogni, nehogy beszakadjonak és összegyűrődjénék. /: A gyűjteménybe helyezendő használatlan bélyegeket minden esetben csak csipesszel szabad megfogni, nehogy a ragasztós oldalán a fogdosás nyomai meglátszanak, mert ez igen leértékeli a bélyeget.:/ Folytatjuk.- Csipesz. Magyar Nagyasszonyok. ROZGONYINÉ szül. Szentgyörgyi Cicelle. Galambóc vára török kézre került. Zsigmond királynak igen fontos volt, hogy ezt a várat mielőbb visszaszerezze, mert közel volt hozzá László vára, és feltehető volt, hogy Galambóc elfoglalása után a török annak elfogla - lását is megkisérli. Ezért Zsigmond elhatározta, hogy csapatokat gyűjt és megkísérli Galambóc visszaszerzését. Az egyik csapatnak Rozgonyi István lett a parancsnoka. Amint Rozgonyi felesége megtudta, hogy férje harcolniindul, ő is páncélt vett magára és ment férjével a csatatérre. Rozgonyi eleinte ellenezte, de később nagyon örült, hogy ily bátor felesége van.Maga Zsigmond király sem volt elragadtatva attól, hogy egy asszony is küzdeni fog, de nem tett ellene semmi kifogást. Rozgonyi feleségének adta a rábízott gályás hadak felét.Megkezdődött a csata. A magyarok nagyszerűen harcoltak, főleg a gályások tűntek ki. Rozgonyiné mindig elöl volt és hős magatartásával lelkesítette a katonákat. Már majdnem elfoglalták Galambóc várát, amikor 10.000 török "Allah" kiáltással váratlanul hátba támadta a magyarokat. Zsigmond király kénytelen volt békét kötni a törökkel, hogy biztos ithassa a magyar csapatok elvonulását.A törökök látszólag elfogadták a békét, de szavukat megszegték es a vissza-vonuló magyar csapatot - azzal az indokkaljhosr a gyaurnak adott szót nem kell megtartani - újra megtámadták. Hatalmas felfordulás következett. Amikor már szinte minden elveszett, Rozgonyi ölébe kapta a királyt és egy csónakba szállt vele. Erre a törökök vizbe ugorva,igyekeztek elérni és megölni őket.Ebben a szorongatott helyzetben érkezett meg Rozgonyiné egy gályával, amire a király es a férje is felkapaszkodott .A gályások hősiesen viszszaverték a törökök támadását és igy Rozgonyiné hősiessége folytán mindenki megmenekült. A király jutalmul három Tolna-megyei falut adományozott Rozgonyinénak, egy oklevél kíséretében,melyben "másoknál bátrabb, és kiválóbb aszszonynak, sőt férfinek" nevezi. 13