Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

GÖRGEY ARTUR

Az 184-8-as szabadságharc egyik legnagyobb alakjáról, Görgey Artúrról,meg ma, száz év eltelte után is,gyakran hallunk téves Ítéleteket. Pedig nagy jelentőségű egy nép életében,hogy az utókor helyesen ismerje nagyjaitj Útmutatásukat szemmeltartsa és hozzájuk igazodjék. Ezért is foglalkozunk most Görgeyvel, mint egyik legnagyobb hadvezérünkkel és a szabadságharc egyik legkimágaslóbb alakjával.

Fiatal évei. Görgey a tullni hadiiskolát végezte és évfolyamának legelsője volt. Szegény fiúként, csak a maga erejére támaszkodhatott.

Különösen erkölcsi felfogása, képességei és hatalmas akaratereje tűnik fel. Évfolyamtársai már akkor " vasember "-nek nevezik. Önmagát a legszigorúbban birálja, lelki és testi fáradalmakat töretlen erővel viseli.A teljesen idegen környezetben is maradéktalanul, megtartja magyarságát. Amint Kossuth felhívását olvassa, azonnal jelentkezik a honvédségnél.

Csapattiszt, szervező:

Főhadnagyként jelenik meg Győrben.Rövidésen őrnagy lett és Prágába küldik, az ottani gyutacsgyár tanulmányozására.Munkaját kiválóan elvégzi /kémikus volt/ és egy hazai gyutacsgyár felállítását is előkészíti. Röviddel ezután átveszi a Csepelszigetkatonai parancsnokságát Jeladata a betörő horvát seregek elöl a Duna vonalát lezárni.

Ebben a beosztásában történt, hogy gróf Zichy Egmontot magyar járőrök, az ellenség részére történő kémkedésért elfogják es a hadbirósági tárgyalás után Görgey a grófot kivégeztette. Ez igen nagy feltűnést keltett, mert senki sem merte hinni, hogy az előkelő, befolyásos grófnak baja történik. Görgey tántoríthatatlan maradt és megnutatta,hogy a hazaárulást nem menti az előkelő származás sem.

A még gyakorlatlan, felszereletlen magyar sereget - hozzá nem értők - politikai meggondolásból, Bécs ellen irányitották /ott akkor forradalom volt/ de közvetlen a Lajtán való átkelés után, reguláris osztrák seregek a támadást szétverték. A feloszlóban lévő feldunai hadsereget ekkor vette kézbe Görgey és rövid idő alatt csodát müveit.

Vaskézzel és hozzáértéssel egységes tisztikart teremtett és katonáit kiképezte. Embereivel szemben szigorú volt, de többet soha nem követelt tőlük, mint amennyit maga meg tudott tmni. Állandóan katonái között élt. Velük tűrte a hideget és a fáradtságot.Az osztrák sereg állandó nyomása alatt Pest környékére vonult vissza,majd nagyobb ütközet elkerülésével északnak,a bányavárosoknak vette útját.

Az ellenség sehol nem tudott döntő ütközetet kicsikarni a még kiképzés és szervezés alatt álló seregtől.Ugyanakkor az üldözés és kényszerű téli hadjárat, az erre be nem rendezett osztrák sereget nagy próbára tette. Görgey serege pedig mind jobban és jobban erősödött. A kiváló szellem átitatja a katonákat és a sereget már nemcsak a lelkesedés, hanem a kiképzés, állandó harc és megpróbáltatások is megedzették. A magyar katonának és Görgeynek egyik legszebb tette ez a " téli hadjárat". -Katonaszellem. A sereg tisztjeinek java a regi császári seregből került ki. így, mikor a császár és király visszavonta a márciusban kihirdetett uj magyar alkotmányt, ezek a tisztek a császári és a honvédeskü ütközése miatt súlyos lelkiismereti válság előtt állottak. Görgey a"váci proklamáció "-ban leszögezte, hogy katonái a király /és császár / által adott alkotmányos jogokért harcolnak,még akkor is, ha azt közben maga a király alkotmányellenesen /országgyűlés nélkül/ vissza is vonta.

így a hadsereg selleme egységes maradt, ami Görgey későbbi hatalmas győzelmeinek a titka. Később szembe került Kossuthtal, ennek politikai türelmetlensége miatt. Ez a tény súlyosan befolyásolta a harcok további menetét. E miatt Görgeyt kétszer mellőzték a fővezéri tiszt betöltésénél. Görgey ezt a mellőzést a legkisebb sértődés nélkül fogadta, és maga csittitja zúgolódó tiszttársait.

A Fővezér, a "bálványkatona"

Végre, 184-9 tavaszán, a fővezérmegbetegedése miatt, kényszerűségből kinevezik Görgeyt, s ezzel a magyar seregben hihetetlen gyors változás ment végbe. A bálványozott vezér csodákat müveit. Kiválóan megszervezett seregével kitör a hegyekből és 26 nap alatt hét nagy győzelmet arat.

Április 14-,-én a debreceni országgyűlés kimondja a Habsburg ház trónvesztését és igy Görgey önmagával került szembe. Bár a váci proklamációban mást hangsúlyozott, mégis, a trónfosztás után is megmaradt serege élén, pedig a további harc az oroszok beavatkozása miatt már kérdésessé vált.

Folytatás a 8.oldalon

7