Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
ISMERD MEG HAZADAT SZEGED Szeged szabad királyi város,az ország DDK.-i részén, a Tisza folyó két partján fekszik, közvetlenül a Maros torkolatától Dél-re. Történelmi hagyományaink szerint, ezen a környéken volt Attila szállása is, és valószinüleg itt is temették el. Kétségtelenül megállapították a környékbeli ásatásokból,hogy legalább kétezer év óta mindig lakott hely volt. Szent István idejében királyi sóraktárként volt ismeretes. A tatárjárás után IV.Béla király emelte szabad királyi városi rangra. A török elleni harcok alatt többször megfordult benne Hunyadi János, Kapisztráu János,később Mátyás király is - az igazságos - aki királyi palástját adományozta a ferences templomnak. Azóta a ferencesektaiplomát Mátyás templomnak is nevezik. Ez egyike a legrégibb szegedi épületeknek, amely gótikus stilusban épült, A török hódoltsági idő óta a Fekete Mária kép hires búcsújáró hely. A török időkre csak egyedül Hobiart basáról elnevezett utca emlékeztet .A nyelvújítás korában itt élt Dugonics András piarista pap, aki az "Etelka"cimü első magyar regényt irta. 1848 októberében Kossuth Lajos toborozta itt is a honvédséget és beszéde alatt egy teljes zászlóaljra való ember jelentkezett. Ekkor mondta hires szavait, melyet később szobra talapzatába is bevéstek: "Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény, elárult hazám oszlopa!" Ez a zászlóalj vette be Szent Tamást, Damjanich János vezetése alatt, amikor] vitézségéért, kék sapkájához fehér tollat tűztek kitüntetésül, majd Szolnoknál, rohammal megfutamitottak egy osztrák vértesezredet és Földváry Géza vezetésével pedig Vácot foglalták el. 1879. március 12.-én, hajnali három órakor, félrevert harangok ébresztették fel a lakosságot. A Tisza Percsoránál áttörte a gátat és elöntötte a várost. Hetek múlva tudták csak a kárt felbecsülni, melyszerint összesen 5585 ház dőlt romba és az egész városból csak 417 épület, illetve 354 lakóház maradt épségben. Március 17.-én a király személye - sen meglátogatta a várost, amely alkalommal megígérte, hogy "Szegedszetb lesz, mint volt." Az újjáépítés teljesen korszerűsítette a várost. Mintaszerű sugárútjai és két körútja a közlekedést nagyban elősegítették. Az uj barokk stilü városháza, a magyar építészet remeke. A városi múzeumban helyet talált Somogyi kanonok ajándéka, 80.000 kötet könyv, amely 1944-ig 15Ó ezerre emelkedett. Tömörkényi István, majd MóraFerenc vezetése alatti ásatások termei egy egész emeletet foglaln ak el.Fiatalabb éveiben itt ujságiróskodott Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Juhász Gyula is itt élte le utolsó éveit. Az első világháborúban több, mint 10.000hősi halottja volt a városnak . A háború után itt alakult meg - 72 tiszt vezetésével az ellenforradalom, majd gróf Teleki Pál vezetésével itt alakult meg az első magyar kormány is. A trianoni békével a város elvesztette gazdasági életterének felét és általános hanyatlás indult el ipara és kereskedelme terén, és csak a harmincas évek második felében kezdett ismét fellendülni. Kulturális téren a város nagyot lendült. Tudományegyetem, három főiskola, Zöldkeresztes iskola, tiz középiskola, hét polgári iskola, sok internátus várták a tudomány szomjas ifjúságot. A harmincas évek elején, a Fogadalmi templom előtti téren szabadtéri játékokat rendeztek, amelyek nemzetközi viszonylatban is jó hirüek voltak. Ipari termékek közül a malom ipar fejlődött sokat. Két hatalmas szövőgyár dolgozta fel a környék kender és a len termését. A szegedi paprika és papucs a világkereskedelemben is keresett áru. Az utolsó években több konzervgyárat is szereltek fel, főleg zöldség és gyümölcs feldolgozására, élénk versenyre kelve a már évtizedes hirnevü szalámi /Pick/ és húsfeldolgozó iparral. Az elmúlt háború, mint minden városunkra, úgy Szegedre is rányomta komor bélyegét. 183.Kinizsi. 9
