Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-01 / 11. szám
KASSA A XI. szd.-ban az Aba nemzetség tulajdona volt. Szász bevándorlók már a tatárjárás előtt megtelepedtek itt. Általában Kassa környékén sok volt a német település. /Németfalu/Ezek azonban elmagyarosodtak, vagy elszlávosodtak. 1196-ban Imre király tette Kassát királyi várossá. Amikor az utolsó Árpádok alatti gyenge uralkodóktól a gazdag oliagarchák kezébe került a hatalom, az Aba nemzetségből való Amadé ellen kellett a városnak sokat védekeznie.Amadé személyesen akarta Kassát elfoglalni 13H- ben, a polgárok azonban visszaverték. Nagy Lajosnak is kedvenc városa lett. összefüggött ez Nagy Lajosnak, Lengyelország megszerzésére irányuló törekvésévei, mert Kassa gazdaságilag és politikailag a magyar-lengyel kapcsolatok gócpontja volt.Ettől kezdve a virágzó magyarlengyel kereskedelemnek, mely régente éppen olyan fontos volt mint a Németország felé vezető Dunai útvonal, a centruma Kassa. 1379-ben Nagy Lajos szabad királyi várossá emelte. Ebben az időben költöztek Kassára a dominikánusok. Ekkor épült templomuk ma is fennálló gótikus része Kassa egyik legrégibb egyházi emléke. Ezidőtájt épült a müvészettörténetileg igenérdekes Szt. Mihály kápolna is, amit a késő gótika áhitatos polgársága emelt. A ferencesek hires temploma a XV. szd. -ban épült. Ezt a templomot a reformáció idején fallal kettéválasztották s a szentélyt a katolikusok a hajót a protestánsok használták. Zsigmond király alatt is változatlan Kassa virágzása, de fénykorát igazán Mátyás uralma hozta meg.Mátyás többször tartózkodott Kassán és ottléte nagy hatással volt a város művészetére is. Ebben az időben fejezték be a székesegyháznak - az ország legmonumentálisabb gót templomának - építését. Ebből az időből való a nagy oltár több mestertől származó, nagyjelentőségű 4-8 képe is. Erre az időszakra esik a kassai ötvösművészet virágzása is. Sajnos a legtöbb emlék elpusztult, vagy szétszóródott. Csak az 1526.-i királyi rendelet végrehajtásaként kétszáznál több egyházi edényt, tulnyomóiag kassai művészek alkotását, vittek el a templomból. A török idők és a reformáció nagy változásokat hozott Kassa életébe. Ferdinánd és Zápolya trónharca sokat ártott Kassának, mert a polgárság'Ferdinánddal tartott, de 1536-ban kénytelen volt kapuit megnyitni Zápolyénak. 1556.-ban borzasztó tűzvész pasz titotta el. A műemlékekben ma is oly gazdag város csak árnyéka annak, ami a tűz előtt volt, s ha ez nem következik be, ma is műremekként hatna, mint a legtöbb szerencsés német vagy olasz város. Bocskay István 16o4—ben Kassa elfoglalásával uj korszakot indit meg a város életében. Innen szerzi meg erdélyi fe-r jedelmeségét, ide hivja össze az országgyűlést'. A Felvidék urai ide jönnek hódolni Bocskaynak. Ezentúl Kassa áll az előterében az erdélyi fejedelmek felsőmagyarország megszerzésére irányuló törekvéseinek. Bethlen Gábor is uralja a várost és itt tartja lakodalmát 1626- ban Brandenburgi Katalinnal. Ebben az időben épül Kassa egyik jellegzetessége az Orbán torony. Eredetileg a sajátos felsőmagyarországi reneszánsz stílusban, pártázatos oromzattal. Ma inkább történeti, Kassai dóm. mint épitészeti emlék, mert eredeti szépségét az átépítésnél elvesztette. 1567-ben a török hódoltság elől ide menekül Kisdy Mihály egri püspök, aki gimnáziumot és főiskolát alapit Kassán. A város Rákóczi György és Thököly küzdelmeiben is fontos szerepet játszott és sajnos itt zajlott le a Wesselényi féle összeesküvés megtorlásának legborzasztóbb fejezete, Cobb Farkas császári tábornok kassai kegyetlenkedése . , Ezt követőleg kapta szép szerepét Kassa, II.Rákóczi Ferenc szabadságharcában. Rákóczi hadvezére, Forgách Simon elfoglalta Kassát Montecuccolitól, s amikor a császári seregek vezére,Rabutin ostromolta a várost, a polgárok 5
