Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-10-01 / 10. szám

PORTYAZTUNK Alig aludt ki a medusai tábortűz utolsó parazsa, a New York-i 7-esek Rákóczi rajának őrsvezetői és parancs­noka újra talpon voltak. -Ezúttal a New Yorktól 3°o milesre északra elterülő Adirondack hegységbe mentünk "látoga­tóba. " A kilenc órai utazástól ugyan csak elgémberedve szálltunk ki az au­tóbuszból Keene Valley-ban. Ám minket ez csöppet sem izgat, mert úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő napokban majd bőséges alkalmunk lesz zsibbadt tag­­gainkba a vérkeringést visszahozni.Az utcasarkon álló Coca Colás bódéra rá sem hederitve, mohón nekivágunk az <r­­szágutnak, mely hamarosan az erdőhöz vezet. Itt reggelizünk. Teafőzésnek csúfolt bűvészmutatványok után végkép elindulunk. Az erdei ösvény mindinkább mere­dekké válik és ugyancsak izzadunk a hátizsák terhe alatt. Azonban nem pi­henhetünk, mert másnap meg akar­juk mászni a kör­nyék legmagasabb hegycsúcsát, az 163o m.es Mont Marcy-t, s az még messze van! Csak néha vetünk egy­­egy huncut pillan­tást a mélyben folyó hegyipatak­ra, melyben de jó volna most megfü­­rödnil Eme vágy­tól átitatva, /no meg az izzadság­tól is!/ - de fő­képpen a táj vál­tozó szépségeitől gyönyörködtetve - gyorsan folyik az idő és a nap hamarosan delet jelez.E- bédidőt. A közelben morajló vizesés hall­gatása közben bizony óriási élvezet a jó paprikás kolbászba harapni!Kellett is az ám, mert ezután jött csak az i­­gazi nyelvlógatás! Itt a zugó lomber­dő már helyet ad a fenyveseknek,az ut meg még az előbbinél is meredekebb. Késő délután aztán elérjük a lloo m.­es magasságban lévő fakunyhót, aznapi célunkat. Megfürdünk a kunyhó mögötti jég­hideg, kristálytiszta parakban, ami, attól eltekintve, hogy majd kővé der­medtünk benne, igen jól esik. Hamaro­san pattog a tűz a csajkák alatt s mi jólesően elnyujtózkndunk a kunyhó fe­nyőágakkal kipárnázott talajául. Va­csora után felcsendül a "Megrakják a tüzet", szemünk pedig végig járja a tűzben megvilágitott fenyőket, úgy é­­rezzük, hogy a fák is minket néznek, csodálják a még soha nem hallott dal­lamokat . Hátizsákjainkat hátrahagyva, más­nap kora reggel elindulunk a sziklás ösvényen fel a -Mt.Marcy-ra. Az idő bo­rúsra válik, a felhők is, mintha pitye­­regni akarnának. 11.3o-kor elérjük , a hegytetőt. Körülöttünk nagy semmi!Köd­ben úszik alattunk elterülő világ. Péter bá órája pont tizenkettőt mutat és most kerül sor a Rákóczink szertartására, azaz a Szent Sajt meg­­evésére. Ez abból áll, hogy egy •'.agy darab száraz sajtot hasonfeküdve, pil­lanatok alatt kell bekapni. /T.olvasó­inknak nem ajánljuk, mert az avatatlan feltétlenül görcsöt kap.!/ Közben erős szél keletkezik, ami aztán néhány pac­­re szétfosztja a ködfátyolt. Elénk va­rázsolja a gyönyörű hegyi tájat. Ezért érdemes volt feljönni! Mire visszaérkezünk a kunyhóhoz, már vigan süt a nap. Délután egy másik majdnem 15oo m. es hegyet mászunk. Ez sokkal komo­lyabb munka az e­­lőbbinél, mert kunyhónktól a csúcsot, csak ma­gas hegygerincen áthatolva, majd mély völgybe lee­reszkedve, majd­nem looo m.-es szintkülömbségben lehet elérni. A hegyen gyönyörű látvány vár ránk Amerre a szem el­lát, fenyvesekkel boritott hegyek,a völgyekben csil­logó tavak, pata­kok. A távolban Mont Marcy látható. Reggel ott voltunk. Harmadnap reggel aztán a megtett utón vissza Keene Valleyba, amjd onnan New Yorkba. Fájó szÍvvel, de egy batyura való szép emlékkel érkezünk meg a körenge­­tegbe. Azt hisszük igazi cserkészmun­kát végeztünk! M.P. . PartandotJ=92) _______ Csík- m. K.Z. r r I i J;n Ä t. Szi-vár vány hava-sán fel-nőtt rozmaring-szál_____ h l| u I I ,H I l | Nem— sze-re-ti he-lyét, el a- kar búj-dós- ni. íjiá . Ki------- kell onnan venni s uj hetybe kell ten-ni,_____ 4, ju/mj£Li_rLLuij ki-------- kei* on-nan ven-ni — s uj hely-be kell ten-ni. 2. Sir az út előttem, bánkódik az ösvény, sír az út előttem, bánkódik az ösvény. Még az is azt mondja: áldjon meg az Isten, még az is azt mondja: áldjon meg az Isten. 11

Next

/
Thumbnails
Contents