Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-09-01 / 9. szám

Esze Tamás Rákóczi átiizent Magyarországba, hogy a parasztsereg maradványai jöjjenek eléje Klimieczbe. Maga megpihent és megebédelt a papiakban. Asztalbontás után jelentették, hogy a dolhai paraszti vezér szeretne vele szót váltani. Átment a szomszéd szobába. Egy hosszuranőtt, inas férfi állt mozdulatlanul az ajtó mellett. Ez volna hát amaz Esze Tamás? Magyar arc, de vonásaiból telj esen hiányzik a magyar közember fásult megadása. Nem, ez nem adta be a derekát, nem süllyedt el tehetetlenül a nyomorúság hínárjába. Ez rúg és kapálódzik, ez mer és akar, ez álmában is ellenszegül a kényszernek. Még a füléig kunkorodó bajusza állásán is látszik, hogy Esze Tamás a maga utján jár és mindig előtte a sokaságnak. A fejedelem: - Te az én jobbágyom vagy ? Esze: - Tarpai vagyok, igenis. A fejedelem: - Miért kóboroltál el a faludból? Esze: - Tarpán most német az uraság, annak én nem szolgálok. A fejedelem: - Meg kell egymással ismerkednünk,Tamás. Kérdezni fogok tőled egyet-mást. Esze: - Tessék kérdezni, felelek tehetségem szerint. A fejedelem:- Ti azt kívánjátok tőlem, hogy a vezéretek legyek? A parasztok vezére? Esze: - Nem parasztoké, hanem a magyaroké. A fejedelem: - Miért éppen engem szemeltetek ki? Esze: - A Rákócziak ebben az országban az egyetlen urak, akik tudják, mi a magyar nemzet. A fejedelem: - Mások nem tudják? Esze: - Mások csak a nemességről tudnak. A fej edelem: - Mi hát a magyar nemzet? Esze: - Minden magyarok gyülekezete, gazdagoké és szegényeké. A fejedelem: - Ezt én is vallom, de menjünk tovább.Ti fegyvert fogtatok a magyar király el­len. Esze: - Igaz magyar király a bécsi császár? Hollós Mátyás az volt.Ha Nagyságod azt mondja, hogy a bécsi is olyan, akkor letérdepelek előtte. A fejedelem: - Te azt tartod, hogy a nemes ember és a szegénylegény egyforma? Esze: - Nem egyforma. A szegény embernek több kijár, mert többet vettek el tőle. A fejedelem: - Hiszen tudod, magam is nemes ember vagyok. Esze: - Nagyságod több a nemes embernél, Nagyságod Rákóczi. A fejedelem: - Kis Alberttel ketten ti is megpróbáltátok a fegyvert, de csúnyán megjártá­tok. Esze: - Károlyi uram könnyűszerrel szétpuskázott minket. Esze Tamás és Kis Albert hivására csak éhenkórászok fognak fegyvert, de ha Rákóczi húz kardot, akkor lóra ül a nemesség. A fejedelem: - Hát mégis kell a nemes ur? Esze: - Kell, mert a paraszt tud meghalni, de parancsolni nem.Sok száz esztendő óta úgy van az, hogy a szegény ember nem engedelmeskedik a saját fajtájának. A fej edelem: - Bele mered vinni ezt a népet egy véres háborúba? Esze: - Nincs más választás, kegyelmes uram! Vagy szétmállik és elporlad a népünk, vagy kard-ki-kard! Tudja Nagyságod, hogy mi van ebben az országban? A paraszt éhenhalódva vonszolja Becs szekerét. A gyerekünk mezítláb tiporja a havat, az asszonyunk a katona szabad prédája,mala­cunk, csibénk addig van, amig a német meg nem éhezik rá. Rosszabb sorsunk van nekünk mint az igr's baromnak, mert azt legalább abrakoltatják, ha megdolgozott. A fejedelem: - Eleget tudok Tamás, most már eredj vissza az embereidhez és várd meg a pa­rancsomat. Vagy kivász még valamit? Esze: - Most én szeretnék valamit kérdezni,ha meg nem sértem Nagyságodat. A fejedelem: - Kérdezz Tamás! Esze: - Minek nézi Rákóczi fejedelem a jobbágyot? ■5

Next

/
Thumbnails
Contents