Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

NAGYLÁNY-CSERKÉSZET Elmúltál 15-16 é­­ves, lassan nagylány lett belőled. Csinos vagy» tiéd a világ.­­Hogy is állsz csak a cserkészettel? -Több kortársadnak feltettem már ezt a kérdést és a felelet, vagy egy sugárzó ra­jongó tekintet, vagy pedig fanyalgó kima­­gyarazkodás volt.Van­nak, akiknek az a vé­leménye, hogy egy 15- 16 éves leányt már " komolyabb dolgok" érdeklik,mint a cser­készet, és az első " komolyabb dolog " - e^y jóképű gavallér, egy kis szóra­kozás, mozi, tánc, cigarettafüst- lát­tára sutba dobják a cserkészliliomot. Vannak, akik a 16 éven felüli cser­készekben gyerekesdit játszó felnőtte­ket látnak, akik, ugylátszik, sohasem akarnak megkomolyodni. Arról azonban nem jut eszükbe meggyőződni, hogy ezek a gyerekesdit játszó felnőttek minde­nütt a legjobb kötelességteljesítők, a legjobb nevelők. Nem tudják megérteni, hogy vauinak, akiknek a szive meg ötven éves korukban is fiatal és hogy az süti hosszú évek tapasztalatát a fiatalság nyelvén tudja továbbadni, többet tesz a fiatalságért, mint az a tanár,aki u­­gyan igen nagytudásu, de nádpálcával sé­tál a tanteremben. Az ilyenek szive már 16 éves koruk­ban megöregszik. Belőlük lesznek azok a felnőttek, akik nem értik meg az if­júságot, akik sohasem tudnak az ifjú­sággal lépést tartani, akiktől minden­ki fél. ők lesznek azok az önző óriá­sok, akik elöl az iskolásgyerekek el­szaladnak. .. Ismeritek Wilde Oszkárnak ezt a kis meséjét? ... Volt egyszer egy önző óriás. Volt neki egy csodaszép nagy kart je , de senkit sem engedett a keritésen belül. Maga akart a kertjében gyönyörködni. Lassan a kert kihalt, már a tavasznak sem volt kedve odajárni. Beleköltözött a tél. A fákat hó es zúzmara lepte, és az óriás szive mégjobban megkeiényedett. Hanem egy napon szokatlan dolog tör­tént. Egy csoport iskolásgyerek besz ö­­kött egy kis résen és ott nevetgélt és hancurozott a fák alatt. A gyerekekkel együtt a tavasz is visszajött a kertbe és virágba boritotta a fákat, ahol a gyermekek játszottak. Hej, haragra lobbant az óriás! Ki­rohant kertjébe, hogy kikergesse a gyer­mekeket. Menekültek is előle,ahogycsak birtak,Velük együtt a tavasz is resz­ketve elillant. Csak egyetlen egy fán maradtak meg a virágok.Ezen egy hófe­hér-ruhás kisfiú kapaszkodott és mivel 14 nagyon kicsi volt még, nem tudott elég gyorsan lemászni. Az óriás egy pilla­natra megtorpant. A kisfiú haja és ru­hája különös fényt árasztott. Könyörgő tekintettel nézett az ó­­riásra. Az önző óriás ebben a percben értette me£, hogy milyen gonosz volt. De azt is erezte, hogy már késő.Szivét végtelen szánalom és megbánás töltötte el.- Kinyújtotta kezét a könnyező kis­fiú felé.- Másnap, amikor az iskolás gyerekek bekukucskáltak a kerités alatt, csodálkozva látták, hogy ismét oda - költözött a tavasz. Amint besurrantak a kertbe, az öreg óriást holtan, de ad­dig sohasem látott szomorú mosollyal az arcán, találták az alatt a.fa alatt, a­­hol az a fényes ruháju kisfiú játszott.. 16 éves lányok! Mit adott nektek eddig a cserkészet? - Pajtásokat, be­csületes életre való nevelést,megszám­lálhatatlan szép emléket. És mit adhat neked a nagyleánycserkészet, most,hogy elmúltál 15 - 16 éves?­Előkészit az életre, saját ottho­nod felépítésére, magyarságod megtar­tására és az utánad következő generá­ció nevelésére. Nem érdemesebb-e inkább ezeket magadévá tenni, mint a szombat délutánt valami levendula szagu gaval­lérral a moziba tölteni?­Ne gondold, hogy a nagyleánycser­­készekre egy fiú sem néz rá. Te ne is keresd azoknak a fiuknak a barátságát, akik csak azt nézik benned, hogy milyen csinos vagy, milyen jó alakod van,hogy tudsz táncolni. Egy értékes fiú nem a festéket keresi, ami az arcodon és a körmeiden van, hanem a kincset, ami a szivedben van. Állj meg csak egy pil­lanatra és gondolkozz. Jó­zanul, előrelátóan. Ma még talán jobban vonz az az é­­let, amit te "nagyviláginak" gondolsz. A szórakozás, mozi, tánc, vidám gavallé­rok.- Három év múlva azon­ban már felnőtt leszel, és saját otthonod felépítésé­re fogsz gondolni. Vájjon mit fogsz oda magaddal vinni? Egy komoly férfi tiszta, meleg otthonravágyik.Gon­­dos, művelt feleségre, segitő es szó­rakozó társra, aki minden esetben meg­állja a helyét mellette. Ez bizonya­lapos felkészültséget kiván tőled. És gondolj csak az eljövendő ifjúságra. A kis magyarokra, akik között ott lesz­nek a te gyermekeid is. Az ő nevelésük a te feladatod lesz. Na^y és szent és végtelen sok örö­met adó feladat ez. Hogy be tudod-emsji tölteni, az csak attól függ, hogy most a fiatal éveidben felkészülsz-e rá... Vigyázz, nehogy úgy járj, mint az önző óriás, aki akkor tanulta meg,hogy

Next

/
Thumbnails
Contents