Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-08-01 / 8. szám

TRÉFÁS I££EMKODEX " Nem a ruha teszi az embert!" tartja a köz­mondás, mégis próbálj zöld inghez piros nyakkendőt s ugyanakkor sportruhához lakkcipőt venni, rögtön tisz­tában lesz veled a nagyközönség, mint Kerge Ferkével, aki felemás harisnyában és az apja kalapjában ment a boltba 5-ért krumplicukrot venni. Természetesen, a fekete szalonruhához nem veszünk fehér nyári cipőt, valamint bricsesznadrághoz figarót. Fekete csikós nadrághoz csak Savanyu Jóska cigányzenekarának kontrása vesz fel sárga cipőt, az is vályogvetés közben. Turista- és cserkészruhához, hátizsákhoz ve­hetsz esernyőt, ha a járókelők gondterhelt ábrázatá­ra óhajtasz vidám derűt varázsolni. Talán még fizet­nek is neked a szórakoztatásért. Általában gondosan öltözködj. Inkább kelj fel reggel valamivel hamarabb, mert ha az utolsó percben kecmeregsz ki az ágyból, mé(p megtörténik^ hogyanagy sietségben egyik kezeddel még a nyakkendődet kötöd,a másikkal meg még a ház előtt robogó villamosra ka­paszkodhatsz. Most rátérek az étkezésre. Az asztalkendőt össze ne téveszd a zsebkendővel. A teritőbe meg ne pró­báld paradicsomos ujjaidat törölni. A tányért nem nyaljuk ki, a csontot nem rágjuk le, de a kutyának sem dobjuk az asztal alá. A húst vágjuk és ne nyúzzuk, mint Kolompár Tata nénje la­kodalmán a pacalt, akinek még úgy sem sikerült a nevezett ételnemut szétválasz­tani, ellenben sikerült az éppen ünnepi beszédre ágaskodó cigányvajdát a kicsú­szott falattal balszemen csuzlizni. Az ételben ne turkálj! Ez csak egy közkedvelt használatnak van engedé­lyezve. Ne falj! Mert megtörtént, hogy éppen akkor kérdezősködnek kedves szüle­id egészsége felöl, amikor kitömött szájjal és meredt szemekkel élvezed a sava­­nyutudőt zsemlegombóccal, hogy ne is emlitsem az ilyenkor jelentkező tüsszentés következményeit. Ha jól laktál, ne szuszogj, a nadrágszijadat ne old meg. Nem illő,de meg is feledkezhetünk róla és ennek következménye lesz az a viharos jókedv, mely az asztal mellől felállásod és a nadrágod hűtlen elhagyása körül támad. Inkább ke­vesebbel érd be. Muszáj neked dagadtra enned magad? - hogy jó magyarsággal fe­jezzem ki magam. Talán a szent Galleni kalandozás óta fentmaradt szokás étkezés után ke­­nyérgalacsinnal , csonttal dobálni. Szokj le róla, mert úgy jársz, mint Cinege Laci, aki az a.ztal túlsó felén csámcsogó Pulykatojást akarta búbon csenni, ami persze nem sikerült, ellenben Laci barátunk asztal melletti magaviseleté felett már amúgy is megbotránkozott Cinege papa cvikkerét érte a telitalálat,minek kö­vetkezteben a cvikker a spenótba, Laci a papa térde közé került. Most pedig valamit a tisztaságról. Még ha sikerült is a "Tavasz ebredése" cimü verseddel pillanatnyi sikert elérni, ez a siker azonban nem jogosit fel arra, hogy nyakba és homlokba hulló költői frizurát viselj. Másfelöl nem szükséges lo dkg hajkenőcsöt fejre kenni, mert még megtörténhet, hogy látogatásban, amikor ép­pen Nellikének akarsz álmatagon valami nagyon okosat, vagy nagyon szépét mondani, a kislány mamája kényte­len rád szólni, hogy hát: " Nagyon kérem, Demeter, ne hajtsa oloalt a fejét, mert a drága perzsánkra csepeg a brillantin." A szappannal ne takarékoskodj A kultúra fokmérője a szappanfogyasztás. Persze a fogyasztás nem u$y értendő, hogy a csomagban küldött pipereszappant kétfelé vágott zsemlyére kenve, mint a szendvicset fogyaszd el. Fogad mosd, különösen étnezés után, mert a fogak közé szorult etelmaradék najlandó arra, hogy még két nap múlva is bizonyítsa a kellemetlen jelenlétét. Az ápolatlan fog hamar romlik. Ha lyukas, rohanj fogorvoshoz, mert még mindigkel­­lemesebb betömetni, mint az egeszet kihúzatni. A leg­sikerültebb vicceken is kénytelen vagy egyedül nevet­lo

Next

/
Thumbnails
Contents