Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7. szám
- Ez mind az ősember része bennünk. - Kiáltotta Jóska.- Helyesen mondtad Jóska! Mert tudjátok, hogy pontosan megfigyelték és ki számi tották,hogy hogyan kell a gőzkazánt, a robbanó motort és más hasonló erőket felhasználni úgy, hogy az az embernek hasznára legyen. De azon nagyon kevesen törik a fej ükét,hogy hogyan lehetne az emberi akaratban és szenvedélyekben rejlő erőket úgy feloldani,és dolgoztatni,hogy az ne pazarolódna el vad kitörésekben.- Ez nagyon érdekes Imrebá! - Jegyezte meg Béla.- üzenjünk hadat az ősembernek! Kiáltottak valamennyien.- Nyugalom fiuk, nyugalom!A hadüzenet nem fog elmaradni,de ez olyan nagyfontosságu elhatározás, hogy hibát követnénk el ha elhamarkodnánk-A kővetkező összejövetelen megszövegezzük a hadüzenetet, addig pedig gondolkodjatok rajta és közben figyeljétek,tanulmányozzátok magatokban az ősembert. b.G.I. LEÁNYCSERKÉSZEKNEK Magyar Nagyasszonyok IX)RŐ KATICA . A Nagvalföld északi peremén egyedül még Eger vára volt magyar kézen, a többit a török már mind elfoglalta. Ahmet basa megesküdött a szakájára, hogy a földdel egyenlővé teszi Eger falait is. Szövetkezett Ali budai basával és szörnyű haddal, ISO,000 emberrel és 160 ágyúval vonultak Eger ellen, ahol csak egy maroknyi csapat, 2623 vitéz várt rájuk. A vár kapitánya, Dobó István, halálra elszántan megeskette népét, hogy a törökkel semmiféle módon nem fognak egyezkedni. Éppen akkor állított be egy török követ szégyenletes békét Ígérő levéllel. Dobó persze ezt nem fogadta el tőle. Mikor pedig a török menni készült. Dobó Katica, a várkapitány leánya, visszahívta őt és megetette vele a csúfos levelet, a magyarok nem csekély vidulására. - A török vezérek magukon kívül fogadkoztak,hogy ezt a lányt személyesen fogják kivégezni. Megindult az ostrom. Mind a két fél hősiesen küzdött, de hát a magyaroknak nem volt elég emberük. A török is borzasztó sokat veszített és ezért elhatározták a basák, hogy egy nagy utolsó rohammal elfoglalják Eger várát. Dobó István megtudta tervüket és elkészült a védelemre. Az asszonyok is ki akarták venni részüket.Katica előtte való este kijelentette édesapjának, hogy amig egri nő él, török nem fogja bevenni a várat. Meg is tartották szavukat az egri nők! Még az éjjel szurkot és ólmot olvasztottak, majd vizet forraltak. Amikor az ellenség betört egy nyíláson, kardot is rántottak és Dobó Katica hivő szavára visszaverték a benyomuló törököt. A többiek pedig öntötték le a falakról az ólmot, szurkot és vizet. A török feladta e kudarc után az ostromot és szégyenszemre elvonult. Este Dobó Tstvá.n és népe templomba mentek hálát adni a Jóistennek. Majd Dobó beszédet akart intézni a hősökhöz, de elfogultságában csak ennyit tudott mondani: Köszönöm az Isten és a Haza nevében! Lányát pedig szeretettel megölelte és kifejtette azon reményét, hogy Magyarországon van sok olyan önzetlen honleány mint az egriek. Azóta szóbeszéd lett Dobé Katica és az egri nők hősiessége.- Dlcsv'ry Judit.-
