Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-06-01 / 6. szám

Kirándulunk óh... jár. Ennek köszönhető tehát,hogy sokan szalonna helyett az ujjúkat vagdalták be. A rekordot a tiz eves újoncunk ál­lította fel. Egy vágással három ujját vágta be. Végre' mindenki körülülte a nagy tábortüzet s forgatta a szalonná­ját.Voltak azonban olyanok is akik csak a nyársukat forgatták^ mivel a szalon­na már régen a tűzben hevert. A csön­des figyelőnek a hangok után Ítélve az lett volna a véleménye, hogy itt nem szalonnasütő cserkészek’ vannak,ha­nem egy verekedni készülő gyerek sereg. T.i. elég gyakran lehetett hallani: "Jajj a lábam!, jajj a kezem; ne üsd le a szalonnám; engedj engem is a má­sik oldalra, mert már itt fuldoklón a füsttől",stb. mindazonáltal, végre megszü­letett a várvavárt sültszalonna, s a fiuk farkasétvággyal ettek meg mindent, sőt voltak olyanok is, akik másodszor, sőt harmadszor is leültek megismételni a nehéz, de hasznos munkát. Mikor már mindenki befejezte a létfentartási munkálatát, egyszerre zendült föl: "Ez a nóta körbejár" és megkezdődött a tábortüzünk,amelyen azt a szomorú hirt kellet^ a fiuknak tudo­másul venni, hogy mindenki éjjeliőr lesz. Takarodó után a vezető ség szo­kás szerint összeült, s csekély három­szori megázás után sikerült az éjsza­kai akadályversenyre az utjeleket le­rakni. Egyidejűleg megbeszelték az e­­gyesek felébresztesánel használandó winódszert": csiklandozást, rugdosást, orrbefogást, stb. Az éjjeli őrök gyönyörűen mű­ködtek. Hajszálnyi pontossággal betar­tották a kiadott elővigyázatossági in­tézkedéseket, melynek eredménye képpen, az egyik főcső-vezetőnek, az egész rúd szalámiját, melyet vödör alá rejtett, egy kutya narcszerüen megközelített s a vödröt eldöntve, ellopta. A figyel­mes őrök a merényletet észrevették, s harsány kiáltásokkal megrohamozták a kutyát. Csak ennek köszönhető, hogy a menekülő rabló nem tudta a szalámi mel­lé letett kenyeret is elvinni. Végre elérkezett a riasztás s megszólalt a sip és egy légpuska, mely hangyabollyá varázsolta a nyugodtan al­vó tábort. Rövid tiz perc alatt elér­tük a menetkészséget, líéhányan ugyan kissé különlegesen öltöztek, pld.' Laci barátunk, ú a pizsamáiéra vette föl az öccse rövid nadrágját, s rövidujju in­gét. Eligazítás után a fiuk nya­kukba vették a lábukat s az első leve­let szerencsésen megtalálták. Ebből megtudták, hogy egy repülőgép zuhant a tengerbe, melyből sgy ejtőernyős ug­rott ki az utolsó pillanatban. Rögtön el is indultak a felkutatására, mely szerencsésen sikerült is. A baj csak ott volt, hogy a szegény törtlabu pi­lótát, kinek lábát egy légpuskával si­­nezték be, el is kellett vinni parancs­nokához.. Útközben egy kém jeladását figyelték meg. Tehát szükség lett _a sínnek kinevezett puskára. Így azután szegény pilóta kétségbe esetten vette tudomásul, hogy megmentői lerakták az ut mellé, miután sínjétől, azaz puská­jától megszabadítottak, s inkább a ké­met rohamozták meg. Sz valószínűleg jobban tetszett nekik...! Ezek után,- ebből elég ennyi - jelszóval nyugovóra tértünk. i..ásnap délelőtt a Sátorverő próba gyakorlati részeiből tartott pró­­bázás fokozta még az izgalmakat. 3 mindennek betetőzéséül Bandi jóvoltából a régen vágyott "Kozma" ép­pen ebéd időben történt látogatása u­­tán kezdtünk hazafelé készülődni. Ha most csak a fonákságokat ir­tuk is meg,mégis szép volt,jó volt és hálát adunk a iöindennatónak ezért az élvezetes kiránduláséit. no 14 Költői képleirással nem akarom kezdeni a caracasi Wesselényi cs. csa­pat kirándulását, mert az nehéz valami különösen akkor, ha arra gondolok,hogy nem tudok mást költeni,mint pénzt. Szóval nagyot ugrunk, kihagy­juk a készülődés nehéz munkáját és a leutazást. Egy gyönyörű pálnaliget kö­zepén. a táborhelyünkön találjuk ma­gunkat. A tenger kb. 2o méterre van a sátraktól. A hely gyönyörű, kigyóve­­szély nincs, s az útközben szitáló eső is felhagyott gyenge kisérletezésével. A nap utolsó sugarai már el­tűntek, kezd sötétedni. A cserkészek egy része a sátrak felverésén dolgozik, masok rozsét gyűjtenek a tábortüznöz. Végre minden elkészül, s a csapat fel­sorakozik zászlófelvonáshoz./lobogónk oszlopa egy gyönyörű kókusz-pálma,mely­nek teteje tele van kókuszdióval./ ünnepélyes megnyitás és ima u­­tán nagy előkészületek kezdődteka sza­­lonnasutésre. Ez tudvalevőleg a cser­készek életében nem kis nehézségekkel

Next

/
Thumbnails
Contents