Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-05-01 / 5. szám
Amit a temetők beszélnek II.Folytatás: A temetkezés. Azt már láttuk a temetőkből alkotott kép alapján.hogy őseink mindent fordítva képzeltek el,mint az itt ezen a világon van.Honnan eredhet ez a hit?A legkézenfekvőbb magyarázatot erre egy kiváló finn tudós,Unó Harva adta,mikor megállapította.hogy a másvilágkép olyképan keletkezhetett,hogy az ember tükorbe/viztükör/ nézve láthatta,képmását,amelvet lelke képmásának tartott, mely a halai után is megmarad. Ez a kép pedig forditott volt.Már most a halottakat a földbe temetik,de a főidnek is vannak nyílásai: a tavak, a vizek, a gödrök.Ezekben pontosan megvan az avilágí dolgok képe,de a fák,hegyükkel lefelé nőnek,az égbolt alulra kerül és a nap süt benne stb.Ertehő tehát a hit hogy a halottak ebbe a földalatti világ ba kerülnek,ahol minden ugyanolyan mint itt,csak éppen fordítva van. Ezt a gondolatot még ma is elevenen őrzi a hagyomány,amikor az emberek azt hiszik,hogy amit álmukban/tehát nem ezen a világon/látnak,annak fordítottja fog bekövetkezni.Ebből magyarázhatójDgy a halottal minden dolgát,használati tar gvát,állatait eltemették,mert azokra a másvilágon is szüksége lehet. Azt mindenki tudja.hogy lovas-nép voltunk s őseink lovat áldoztak a Hadúrnak,meg azt is.hogy szokás volt a lovat a harcossal eltemetni.De hogy.ez miként történt,arról már kevesebbet tudnak. Adat bőven áll rendelkezésre,mert nemcsak a magyar honfoglaláskor!, hanem a mongol,tatár,szittya sirok is nyújtanak támpontokat.A lovas nomádok szokásai igen közel álltak egymáshoz.A legelső, ami szembetünik.hogy Igen ritka,majdnem sosem előforduló eset.hogy a ló teljes csontvázát megtalálnánk.Rendszerint csak a koponya és a lábszár az,ami sosem hiányzik.A másik,hogy a sir helyzetéből és a ló elföldelésí módjából arra lehet következtetni,hogy a lovat nem mindég a halottal egyidobén temették el, hanem később,valószínűleg a hetedik napon.Ez volt az az idő,ameddig a hit sze rint a lélek itt tartózkodott,és csak azután indul túlvilág! útjára. A feláldozandó lovat szertartások keretében ölték le.Ha CBak egyszerű áldozatról volt szó,ahhoz hibátlan, kövér fehér lovat választottak.Azért fehéret, mert a fehér a fény szine s a fény a naptól,az Istentől jön.Fehér a keleti világtáj szine is,ahonnan a fény jön. Az áldozati lovat a költői leírások ellenére,mely szerint a sámán leszúrta, másként ölték meg. A ló négy lábát négy cövekhez kötötték,és addig húzták szét.amig a ló gerince tört.Ezután a megölt lovat melynek bőrében csak fejét,lábszár-csontját hagyták,kitömték füvei,szalmával,s ebbe belevarrták a nemesebb belsőrészeket i& 12 /Szív,vese stb/Ennek értelme az volt , hogy így a húsát is el tudták fogyasztani,más részt úgy vélték,hogy ha a ló ló alakra van kitömve,és nemesebb részei megvannak,akkor a túlvilágon éppúgy használható,mint ezen. A kitömött lovon keresztül aztán karót húztak és a sir mellé állították az áldozat-asztal mellé.Csak a hetedik vagy negyvenedik napon földelték el a sirba. Persze ennek a szokásnak igen sok változata van,korok,és helyek szerint,s sok dolgot csak sejteni,megérez ni lehet,mint ahogy megérzi ősvallás - unk misztikumát Ady Endre,aki pontosabb képet tud adni,mint sok tudós,aki életét tanulmányozással töltötte.A látó ember tiszta szemléletével úgy Írja le ezeket a dolgokat,mintha az eltelt ezer évet átaludta volna, "Vak ügetését hallani Eltévedt hajdani lovasnak, Volt erdők es ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak... Csupa vérzés,csupa titok, Csupa nyomások,csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök."/Ady/ Egy modern kutató, aki maga is résztvett egy sámán szertartáson, a úgy irla,hogy meg müveit embernek is lehetetlen kivonni magát hatása alól,és az elmúlt idők rajta is átborzongtax. A késői "látó" Ady.szemtől-szem be vél látni dolgokat, amely eket évezredek süppedéke takar.és amelyekre a modern sirfeltárás világánál kezdünk eszmélni csak,hogy tényleg részei voltak, ősvallási világképünknek.Ne mosolyog - junk tehát őseink babonáinkért Isten minden időben elküldi látó fiait,akik megtanítják a népet az 0 tiszteletére és megsejtetik azt a nagy titkot, amit ember nem fejthet meg, de1" ti tkon érző lelke óhajtva sejt." Hogy ki volt a táltos,a sámán, arról részletesebben fogunk olvasni a következő számban. /folytatjuk/ Kerülő utón most érkezett hozzánk a hir, hogy MÁRTON LAJOS a nagy szeretetnek örvendő, közismert "cserkész rajzoló" igen szomorú körülmények között, sok szenvedés után Magyarországon meghalt.
