Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3. szám
A bazilika a primási palotával. építse fővárosát. Öt magát feleségével együtt ott temették el a Ferencesek templomában. Azóta Esztergom várhegyén minden csendesebb lett. Az Anjouk Budára és Visegrádra tették át udvarukat, Esztergomot elhanyagolják. Mátyás király idejében Vitéz János érsek művészeti és tudományos gócponttá épiti ki udvarát, amelynek fényét Bakócz Tamás is fenntartotta.De utóda, Várady Pál, káptalanjával együtt Nagyszombatba kénytelen menekülni II.Szülejmán térhódítása elől. A hit és tudományok fellegvára ettől kezdve már csak mint hadászati központ jelentős. 1543 - ban már félholdas zászlót lobogtat a szél a vár tornyain és rövid megszakítással ott is marad az 1683-ig. 1595-ben a vár ostroma közben leli halálát első nagy magyar lírikus költőnk: Balassa Bálint. 17o6-ban Rákóczi kurucai szerzik meg rövid időre a várat, ahol magyar és német katonák őrsége váltogatta egymást. Ezt igazolják a palota falába belekarcolt nevek. Később a várat - amely az európai harcászat fejlődése során elavulttá lett - földdel temetik be. Az idegen kiváncsi szemmel megy tovább az ezüstfényü, komor folyó mellett. Viszi magával a bazilika képét. Az Árpádok palotájának sorsa fülében cseng még.A jelenbe átnyúló keresztény magyar múlt csodás titkaiba láthatott bele... A csillogó zöldesszürke folyó pedig, mint elmúlt nagy korok élő tanúja, kiséri végig utján. dr.G.E. Vagyunk A nagy vihar szétszórt bennünket a világ minden sarkába! Barátok, ismerősök, rokonok - és cserkésztestvérek messze sodródtak egymástól. De mi lenne. ha megtalálnánk mégis egymás kezét? Mi lenne, ha összefognánk? Ha átnyúlnánk egymásért óceánokon is túlra? Akkor éreznénk, hogy vagyunk, hogy együttvagyunk és ugyanazért a szent célért küzdünk, nem lankadva, sőt komolyabban, elszántabban, keményebben, mint valaha! Keressük meg egykori cserkésztestvéreinket a Magyar Cserkész utjánlVan, akiről csak azt tudjuk.hogy Ausztráliában van, a másikról, hogy Venezuelában, vagy Braziliában. írjuk meg, kit keresünk és a Központ megadja a cimót, ha nyilvántartásában szerepel, vagy közreadja a címkeresést s ezzel az illető ország cserkészeire bizza a feladató t. Milyen szép, mikor két régi ismerős, vagy barát újra megtalálja egymást! Milyen érdekes beszámolok mehetnek mindkét oldalról! Te csodálatos képeket küldsz nekem mostani lakóhelyedről, az ottani emberekről, tájakról, növényekről, állatokról. En ennek az országnak érdekességeit küldöm cserébe. De ezeken túl és mindenek előtt beszámolunk egymásnak, hogy él, küzd és szerez becsületet a magyar nevnek a meszsze idegenben, a világ minden sarkában a magyar cserkész! Hisz árva Hazánknak mi vagyunk ma egyedüli képviselői! Így minden magyar cserkészcsapathoz sorra odacsatlakozik a többi, a tengeren-tuli sok magyar csapat s mindegyik gazdagabbá, szebbé,erősebbé teszi a másik életét! Képek, fényképek repülnek tengeren túlra és benépesítik egy távoli magyar cserkészotthon falát. Távoli magyar cserkészkalandok járnak szájról-szájia, tudás, tapasztalai cserélhet gazdát ! Erezzük, hogy vállvetve küzdünk,nem egyedül, hanem együtt, valamennyien a közös szent célért, Hazánk,fajtánk,értékeink megmentéséért, egy szebb, igazabb, nemesebb, krisztusibb világért! Hogy pedig mindez ne csak terv legyen, hanem valóság, ime az első kere-86 S • Mustő Péter egykori Passau-Waldwerke-i diák, keresi egykori őrsvezetőjét, Orosz Sándort, akiről annyit tud, hogy Venezuelába vándorolt ki. Cime: Mustó Pétér,Lindenberg/Allgau/ Hotel Krone. Germany. P.E. Szegény legény vagyok én 2. Van egy lyukas nadrágom, fig alatt hálok. Folt is rajt’ huszonhárom. Jobb időket várok. Ha Dunáról fúj a szól. Szegény embert mindig ér, (— Dunáról fúj a szél...) Ha Dunáról nem fújna, Olyan hideg nem volna. (— Dunáról fúj a szél...) 11
