Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3. szám
Irinyi János a gyufa feltalálója Sokan nem tudják, hogy a ma használt gyufa elődje, a helyenként még most is használatban levő foBzforos gyújtó feltalálója magyar ember: Irinyi János.- o -A magyar származású Meissner professzor volt a múlt század elején a bécsi politechnikum /műszaki főiskola/ hires kémiatanára. Legszorgalmasabb tanítványai között több magyar diák is akadt. A hires professzor előadása közben egyik kísérlete: egy kénes keverék lángralobbantása nem sikerült. A kísérlet sikertelenségén sokat töprengett Meissner professzor magyar tanítványa: Irinyi János. Ekkor vetődött fel a gondolata: bizonyosan sikerülne a kisérlet, ha a kén helyett egy gyúlékonyabb elemet, pl. foszfort használnánk. így született meg Irinyi Jánosban 1832-ben a foszforos gyűjtő készítésének gondolata. Az eddig használt kénes gyújtó helyett egy jobb és tökéletesebb gyújtó használata nagyon is indokolt volt. U-fyanis a századeleji kénes gyujtók.amior meggyulladtak, csak úgy fröcskölték szét a tüzet, mint a csillagszóró szikrázó tüze. Amire ráesett,azt bizony kiégette. Ezért volt olyan nagyjelentőségű Irinyi János gyújtójának felfedezése. A professzor sikertelen kísérletéből adódott ötletet: a foszforos gyújtó készítésének lehetőségét Irinyi János mindjárt gyakorlatilag is kikisérletezte. így lett a foszforos gyújtó felfedezője Irinyi János, a 17 éves egyetemi hállgató. Irinyi gyújtójáról hamar tudomást szerzett egyik becsi gyujtógyáros:Romer Iván, aki saját neve alatt - Irinyit felfedezéséért 6o forinttel kifizetve - hozta forgalomba Irinyi gyújtóját. Irinyi János szüleit otthon,a biharmegyei Nagyiétán, anyagi gondok vették elő. Fiukat nem tudták tovább taníttatni. Hívták: menjen haza. Ekkor azonban Irinyiben már olthatatlanul élt a tudás vágya. Állás után nézett.Elsze?ődött egy gyógyszertárba és saját erőéből folytatta tanulmányait. De namar otthagyta Bécset. Még 1836-ban Berlinbe utazott. Itt keresett újabb megélhetési lehetőséget és tovább tanult. Természetesen igy - mivel a megélhetés gondjai is rá hárultak - több idő kellett a vegyész! diploma megszerzéséhez. Már éppen hazakészült 1846-ban,amikor bátyja, Irinyi József utján, megbízást kapott Kossuth Lajostól arra, hogy menjen Karlsruheba kémiai tanulmányainak kiegészítésére. Itt volt az a hires puskaporgyár, ahol az el3ő robbanó ágyúgolyókat készítették.Ezt kellett megtanulnia. A Karlsruheban szerzett tapasztalatok alapján aztán Irinyi szervezte meg a magyar kormány első lőszergyárát Nagyváradon. De fiatalos lelkesedésével nem tudott Nagyváradon maradni. A- mikor a lőszergyár már működött, régi diáktársai után ő is belépett a honved hadseregbe. Tüzérhadnagykent indult az 1848-49-i téli hadjáratba. Rövid,hősies harcok után a selmeci csatában - amikor Görgey hadtestének visszavonulását fedezte, - súlyosan megsebesülve fogságba került. A súlyosan sebesült Irinyi Jánost Budára szállították. Itt a haditörvényszék hat évi börtönre Ítélte. Súlyos betegen feküdt a budai vár börtönében egészen 1849 május 21-ig, Buda felszabadulásáig. Innen betegen vitték Debrecenbe. A szabadságharc után először az iparban munkálkodott, majd közszolgálatot vállalt. Irinyi János 1895-deoember 17-en 76 éves korában halt meg Vértesen. B.D. JÉL <2 >/A\V/W//AV/A'M Folyt, a 6.oldalról. Béla király kíséretével épségben átvergődött a mongolok tömkelegén és Diósgyőr felé menekült. Áttörés közben Mahaffia Detre mentette meg Béla életét, levágva ez urára sújtó tatárt. Egy másik mongollándzsával lódult a királynak, azt Fők Móricfia Móric kaszabolta össze. A rettentő. hajszolt vágta közben.mikor már az üldözők a sarkukban voltak,Béla paripája megsántult. Az Ákos nemzetségbeli Ernye a saját lovát engedte át a fejedelmének, őmaga pedig gyalogszerrel felvette a küzdelmet a nyomukba tóduló ellenséggel. Leütötte a rárohanó ázsiai harcost és a zsákmányolt ménre kapva, súlyos sebével az erdőbe rejtőzött. Ernye paripája kidöltéveí ívánkafia András szállt le a nyeregből és Tamás nevű testvérével a hajtóvadászatot rendező tatárok elé állt. Tamás az erdő pázsitján maradt, András ellenben elkerülte a halált és a királlyal együtt megmenekedett... Számosán fizettek vérükkel,életükkel az ősi magyar nemtörődömségért.Elpusztult az ország és közel harminc esztendő tellett el, mire ismét a régi fénnyel ragyogott fel a magyar kard dicsősége. 7
