Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
magyar vezérek példamutatóan harcoltak s mikorra István országbíró a lengyel Mikola lovag vezette ellenséges csapatokkal egyidőben, a második harci renddel a tusába elegyedett, Simonfia György mester és az Aba nemzetség egvik tagja, Amádé lovag is megsebesült mar. Bár súlyosan sérültek voltak, tovább harcoltak pallossal, csákánnyal, buzogánnyal, amint a helyzet kivánta. István országbíró harcba száguldó vér-' tesei eldöntötték a balszárnyon dúló viaskodást és lépésről-lépésre hátrálásra kényszeritették az elkeseredetten küzdő ellenfelet. Ugyanekkor az erőtlen jobbszárnyon balul ütött ki Rudolf próbálkozása. A kapkodó thüringiaiakat sikeresen megbomlasztotta. ám a közb.erohanó lengyelek átbillentették a mérleget. Bármmt is lelkesítette Rudolf lovagjait,a túlerő mindjobban elhatalmasodott rajtuk és a Weiaenbach pataknak szorította őket. Ottokár észrevette Rudolf szorult helyzetét és a harmadik harci rend élén odaszáguldott, hogy a pillanatnyi előnyt a lehető legjobban kihasználja. Azonban nem érte el célját, nem sikerült a hátrálókat megfutamítania. Az osztrákok második harci rendje zavarodottság nélkül engedte sorai közé megfogyatkozott bajtarsait, aztán frissen ,a csatába avatkozott. Rudolf, Ottokár éldájára, maga vezérelte nemeseit, ágta közben azonban paripája a patakba bukott. Ramswag Walter,tnurgaui lovag sietett segítségére és bocsátotta rendelkezésére saját ménjét, hogy a császár megint az ütközetbe rohanhasson. Az eredmény még igy is kétséges volt. de Kappel Ulrik felismerte a pillanat fontosságát és a küzdőtérre vitte a tartalékul szolgáló 5o lovagot. A fyors segítség használt és a csehek roama megtorpant. A harc most már ide-oda hullámzott. Ottokár végső nekiszánással futárt küldött a serege jobbszárnyáxa beosztott másik lengyel oszlopért, de intézkedésével elkésett.Odaát a visszavonulás hovatovább rendetlen futássá fokozódott és a riadtan menekülőket hátulról László páncélos vitézei, élőiről meg a kunok aprították. Valamelyik magyar hadvezetőnek szemébe villant Ottokar szorultsága és a második harci renddel jobbra kanyarodva, oldalba fogta a helyét elhagyó ' cseh jobbszárnyat. A bekerítő mozdulat a győzelmet jelentette. A kétféléi szorongatott cseh csapatok a Morva folyónak szorultak s a meneküléssel próbálkozók a vízbe vesztek. A közrefogottak rendre átadták kardjukat szorongatóiknak, a vesztes Ottokár pedig halálraszántan az osztrák lovagok közé irányította lovát. Párviadalt kezdett s mikor sisakját egy gerelylökés letaszította fejéről, felfedte' kilétét. Ekkor már azonban késő volt, s a tusában lelte halálát.-o-o-o-Ottokár hadából alig maradt hírmondó és a győzelem azt erédményezte, hogy közel ötven esztendeig nem kellett többé a magyarságnak pengéjét összemérnie a csehekével.-iő* * « Milyennek kéne lennem Ha a szépreményü jelöltet megkérdezzük, hogy mi a cserkészet célja, szinte gondolkodás nélkül fogja rávágni: "Emberebb ember, magyarabb magyar’.' Ha azonban tovább kíváncsiskodnánk, hogy hát milyennek is képzeli"öjelóltsége" azt az' "Emberebb embert és mafyarabb magyart" - azt hiszem, már sokai nehezebben /vagy énpen sehogy sem/ menne a válaszolást' Segítsünk hat neki, hogy máskor ne jöjjön zavarba és kíséreljünk. meg lehetőleg pontos személyleírást adni arról a bizonyos titokzatos "Emberebb emberről, magyarabb magyarról. Valami olyaféíe személyleirast, amilyen az útleveleken van: arca hosszúkás, orra rendes, kVlj e tb,, s tb. vfyí Hát ime: Jó arcszinü,ruganyos mcz- I gásu, mosolygós, ' tiszta uh—--f j tekintetű, latszik rajta, 9 hogy sokat jár a szabad— han ren(3hen van a lelke. Amolyan "napfény"em~ bér. Edzett, borig-ázás, téli hófúvás nem árt neki, de vigyáz az egészségére, mert tudja, hogy azzal elszámolni köteles! Szeret sportolni, de csak az egészsége szolgalatéban és nem rekordok elérése céljából. Jó étvággyal, válogatás nélkül eszik, mégsem nasember" s ha egy napig koplalnia kell, nem esik kétségbe! Vigyáz a külsejére, ruhájára, gallérjára, körmére, hajára, de nem hiú. Fellépése, modora szerény; köszöntésében, bemutatkozásában van valami,amit határozottnak szoktak mondani. Az illemszabályokkal tisztában van, ezeket lélekkel tölti meg. Optimista - a realitás határán belül; gumilabdatennészet tud sokszor is újrakezdeni! Jókedvű, vidám fickó, de sohasem bohóc és mindig jóizlésü.Igyekszik minden tisztességes emberrel jóban lenni, mindenkihez kedves, szeretetreméltó, de nem keresi senki kegyeit, és nem töri magát túlságosan mások elismeréséért. /"A tiszta ielkiismcret a legszebb jutalom"!/ Van benne vállalkozó kedv, egészséges üzleti szellem- élelmes - a becsületesség határán belül. Van egy kis saját keresete /tanítás, kézügyesség! 6
