Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-12-01 / 12. szám
ROSSZUL NÉZ KI szegény magyar nyelvünk, ha olyasvalaki használja, aki nem ügyel rá, hogy helyesen, magyarosan és oontosan fejezze ki mondanivalóját. Hányszor használunk egészen feleslegesen idegen, sőt a legtöbbször elrontott idegen szavakat, idegen kifejezések szolgai toraitását, rosszul alkalmazott nyelvtani alakokat.“em gondolunk arra, hagy ezzel nemcsak magyarságunk ellen vétünk, hanem csúnyává, nehézkessé, élvezhetetlenné tesszük egész beszédünket. Péládul odaáll elém Pista:- Tessék elképzelni Dini bá, kivel találkoztam tegnap, a Gyurival, de olyan Rűó~-LL NtZETT KI, mint egy súlyos beteg, úgy hogy síetesem ELLENEKÉ megkérdeztem^ MI fclATl/NÉZ KI ÍGY? Azt felelte: "le haragudj, de NINCS IDoM elmondani. MEG VAGYOK HJLVE. De most MUSZÁJ hazarohannom, ugyanis a a szüleim EL VANNAK UTAZVA" Mennyire másként hangzott volna Pista beszéde:- Tessék elképzelni Dini bá, kivel találkoztam tegnap? Gyurival.0- lyan rossz színe volt, mintha nagy beteg lenne, akárhogyan siettem, mégis megkérdeztem; mi a baja?! Azt felelte: He haragudj, hamarjában nem tudom elmondani, Meghűltem. De most haza kell rohannom, mert szüleim elutaztak". A "rosszul nézett ki" német kifejezés lefordítása az eredeti mafyar helyett. Az "ellenére"= "tortz dem." A"nincs időm"= "ich habe keine Zeit" ' muszáj ró1 úgyis tudjuk, hogy eredetiben "muss sei", nem egyszerűbb ennél és nem több erőt'fejez ki a rövid "kell"szócska? A fölösleges segédige használata szintén becsúszott idegenszerűség /el van utazva, meg van hűivé, stb./ Csúf pongyolaság a: SZABADJON ezt és ezt megjegyezni, vagy pl.SZA - BADNA egy kis helyet. A SZABAD nem ige, nincs SZABADNI’ige, hogy ige’módjára lehetne ragozni. Ez melléknév a latin licet jelentésével. Sa a "szabadjoif "szabadna" helyes volna, akkor ezt is mondhatnék: "nehézne, károsna. vagy "magasjon, könnyűjén". Tehát csakis a SZABAD VOLNA és SZABAD LEGYEN a helyes.- Eljössz-e az összejövetelre?- ISI jövök.- Es utána eljönnél korcsolyázni?- Szivesen eljönnék! A magyar nem így adja a feleletet ezekre, hanem ekképpen: elmegyek, elmennék. Ha az édesanya lekiált az udvarra a fiának:- Jössz-e már? a fiú nem felelheti azt, hogy: jövök, hanem- megyek. Csak akkor mondja jövök, ha jelenleg ott van, ahová hivták. Pl.: ha a barátomnál vagyok, és az kérdi tőlem:- Eljössz holnap délután uzsonnára? - A helyes válasz:- Eljövök. .. .. A különbség az: ide JÖVÖK, oda MEGYEK, 3pk más kifejezésben is helytelen a JÖN ige használata. Nem mondjuk: EZ ONNAN JÓN, hap.em: ez onnan ered, ennek ez az oka. Ilyen helytelen kifejezések még: SZOBA JÖTT: szóba került. EZ SOKBA JÖTT: ez sokba került. MOZGÁSBA JÖTT: mozogni kezd, megindul. MOST Eu JÖVÖK: rajtam a sor. És milyen rettenetes ezt hallani: "Hogy jövök én ahhoz?" e helyett: "Mi közöm hozzá?"’- Mikor megy a bécsi gyors?- Nem megy az kérem, hanem indul! , . __ Az óra sem MEGY, hanem JÁR. EZ NEM MEGY: ez nem járja. JÓL /ROS^SZÜL/ MEGY NEKI: jó /rossz/ dolga van. ß.D. Folyt, a 2.oldalról. sook-tó partján, ahol a pihenő után Feri bá es Karcsi bá megbeszélést tartanak. Mindannyian őrsvezetők vagyunk, s igyekszünk megfigyelni a tanulságokat,’ amiket Feri ba kiértékel. A megtett túra szép emlékével a szivünkben, indulunk haza. Annyira sajnáljunk itt hagyni a hegyeket és az emlékeket, hogy az eső is’megértően rákezd a pityergésre. Úgy érezzük, hogy ez a túránk Jó munka, igazi cserkész munka volt...-beo-Kirje, kirje ... CSONGRÁD 1 ^ » fa- b b hu. 1 1 1 1=1 i ■ •- ’ ■ -r1 Klr-je, KiV-je, Kí%olt -Jet* - Ke, BfiK- te - ke. - «»i 1 l,i h h h-3E=E ht* - te “ S«V - *«, J - J - 1 * i' J' J **»' tf -iíink nU i.......t .juj. fcok j«*itt - tél, te po -kol*to| n>c^ -PHttl -tti— tíl. 18
