Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-12-01 / 12. szám
Gondolatok Szilveszter estén A nagy sietősben, hajszában álljunk meg néhány percre u&oo az éjszakán, hiszen megint egy esztendő végére értünk, mégint egy észtén" vei idősebbek lettünk. Vonulj el valahová a csendbe, ahol nem zavar senki. Tekints \ magadba, nézz hátra és előre! aztán határozz; íekints magadba: jellem, belső érték, tudás, cserkészszellem ry szempontjából előbbre jutottam-e, vagy még minői ' csak ott topogok, ahol tavaly ilyenkor? Vagy talán - visszaestem, lecsúsztam? Keresd az okokat! Kinek, kinek köszönheted, hogy előrehaladtál? Ki vagy mi az oka,hogy visszaestem? Názz magadba úgy, mintha tükörbe néznél: lásd magad olyannak, amilyen valóban vagy. Ne szépits, ne túlozz, ne mentegetőzz, de ok nélkül ne is vádolj! Légy igazságos könyörtelenül! Nézz hátra! Adj hálát az Dristennek, hogy megtartott erőben és egészségben. Vagv talán olyan természetesnek, magától értetődőnek tartod ezt? Ez aazonban kötelességet is ró rád! Meg kell szolgálnod: értékes, becsületes,hasznos élettel! Különben nem vagy rá érdemes! Az életet sem ingyen kapod! Átérezted ezt a kötelességet a múlt évben? Nézz előre! Kérd a jó Isten segítségét és kegyelmét! Vele semmi sem árthat neked, nem érhet baj, bármit is hozzon az uj esztendő! Nélküle semmit sem érsz, akármit csinálsz! Pedig sok és nehéz feladat vár rád! Helyt kell állanod keményen a magyarság súlyos harcában itt kint is! Te is felelős vagy a nemzet jövőjéért! Ezt ne feledd az uj esztendő egy percében sem! Aztán határozz! Mit folytatsz, mit változtatsz? ,.-.iben akarsz más lenni, milyen egyéni célokat akarsz elérni? Miben leszel a nemzet nagy közösségének hasznos tagja? Mivel tudsz a magad helyén és a magad erejével legjobban használni? Ha tisztában vagy mindezzel, határozz. Határozz és tartsd be! ügy légy boldog az uj esztendőben! Igaz szeretettel kiván jó munkát 19'3/1-re a kAGíAii CüEKKúSZ KARÁCSONYI IMA Isten, lélek a vizek felett. Hallgasd meg földi gyermeked’ Ki szent estéden eled lépdel, Befedve hóval, tél jegével. Uram, ma éjjel Betlehemben Egy gyermek sirt az éji csendben; Alig-alig szólt gyenge hangja, Mint messze puszták kis harangja. Uram, ezzel kebledre vontad A sok dultat, bus nyomorultat, Fekélyes kelést, háborgó tengert, A messzejáró, bolygó embert. Uram, aztán a sátán járt itt, Letürte igéd szép virágit, 3 most újra nyomorultul, verten All orcádnál a régi ember. Uram, a bűnösök nevében Jöttem ma szent szined elébe Es halk imámat félve-fázva Leteszem lábod zsámolyára. Hidegét sok kevélv sziveknek Alázat tűzzel feltüzeljed És mind, kik nem ismernek Téged, Növeljék egyszer dicsőséged. A kétely, csüggedés sötétjét Hatalmas léngkézeődel térid szét S zenéjét a hivalkodásnak Glóriás, szép zsoltárra váltsad. Uram, békéd fejünkre töltsed, Te kezedet kezünkbe öltsed Es ünnepélyes, halk menetbe Vezess, ó, vissza betlehembe! S megállva a jászol előtt, Amelyben a Kisded feküdt, Ércesre megtisztult hanggal Kezdjük rá:"Mennyből az angyal... 4
