Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-07-01 / 7-8. szám

CSERKÉSZ-AKADÉMIA A múlt számok egyikében volt al­kalmatok olvasni egy remek Írásomat. Most, hogy másodszor is jelentkezem,gon­dolom illenék bemutatkozni. Nos: Magamról csak annyit irok meg, hogy nevem: bambafalvi lüké Antal, III. osztályú tanuló a lityér pemetefalvi állami fa- és középiskolában.Korom: Fe­kete. Neme: nem. Családi állapota: bi­­zonyitványkiosztáskor keserves.Cserkész helyzete: zseniális, hétpróbás cserkész, segédörsvezetőhelyettes-jelölt az 1936- os liübele Balázs cserkészcsapatban. Mi­lyen nyelven beszél: csak a saját nyel­vén. Szóval a dolog rendszerint úgy kezdődik, hogy egy levelet kapok a szerkesztőtől, melyben valami nagyon szépet irt. A levelet többnyire levi­szem a patikushoz, hogy sillabizália ki. A patikus sűrű fejcsóva közben megálla­pítja, hogy valamit Írnom kell, de hogy mit, azt o sem tudja elolvasni. Errol jut eszembe, hogy patikus háromféle van: úgymint szimpatikus, antipatikus és te­lepatikus, ami nem a jóllakott gyógy­szerészt jelenti ám. Mikor mindezt felfogom, hazame­fyek, leülök a saját, jól felfogott szó­­emre, elkergetem a szamtanfüzetemről a macskát és inleni kezdek. Jóatyám, bam­bafalvi Lüké Barnabás ugyan erre azt mondja, hogy a napot lopom, ám ez hamis és merőben megdöbbentő beállítás. Ah, a zord atyák igen prózaiak, s nem igen szeretnek legelészni az igaz költészet és irodalom mezején. Sőt, durva lábbal taposnak bele az ijfu lélek tüzébe.Csak az a baj, hogy nem égetik meg a lábukat eme taposás közben. Egyszer például egy gyönyörű ó­­dát ihßltem. A következőképpen szólt: Apa, apa zordon apa, Van neki egy rossz kalapa. Bár esne ra egy nagy kapa, Mikor nincs benne az apa. a­fogoí Hát kedves fiútestvéreim, erre olyan parázs verekedést csaptunk, külö­nösen jóatyám, hogy a költői igazság­szolgáltatás elpirult elkeseredésében. Node mindegy, sajog, sajog, de azért le tudok ülni és megkezdem az kadémiázást. Most. hogy bemutassak akadémiai előadást,^földrajzról csevegni, mégpedig Pécs városáról. Pécs városa nagy darab terüle­ten fekszik, kiterjedése rengeteg sok négyzetméter. Lakói a sors különös ke­gyelméből ugyanolyan emberek, mint a többiek, tehát két lábon mennek, ugyan­annyin jönnek, sőt, mely furcsa rende­lése a sorsnak, ugyanannyin- állnak. Fekvése előnyös, amit nem értek, de a földrajzkönyvemben is ez áll, hát én is elfogadom. Folyóvize ninos, de e­­ső idején megjelenik a Duna és lanyha hullámcsapdosássál verdesi az utcán forgó idegenek lábaszárait. A monda sze­rint,Pécs még egészen kis varos volt, mikor egy nagy darázs jött és meg­csípte.A csí­pés egyre jobban dagadt miglen kinőtt belőle a Me­csek hegység, s azóta is létezik. Pécsett nin­csenek csüg­gedt emberek, mert a nóta azt mondja, hogy aki fel­néz, sose csügged el, már pedig itt, aki nem néz fel, beveri a fejét a házfalba,mint a­­hogyan bármely más városban is megtör­ténik. Pécsett nagyon ki van fejlődve a turistáskodás, ami nagyon szép dolog és buzdító hatással van az ifjakra. mely szép dolog látni, amikor va­sárnap kora hajnali tizenegy órakor megjelenik a Potrohos Bácsi a hegyek aljában és az évszázados turistafonaszt mormolja: Füafene egye meg ezt a sok meredeket, az ember nem tud tőle he­gyet mászni! Hogy ezt ti is el tudjátok sajá­títani, kedves fiútestvéreim, kis aka­démiái tartok a turistaság és az al­­pinizmusról. mi az a turista? Turista az a lény, aki nem tud nyugodtan maradni, hanem mindenáron a természet lágy ölén akar pihenni. Itt egyet nem értek.Hogy mondjatok, hogy a természetnek lágy o­­le van. Avagy aki ezt mondja, esett-e már hanyatt a hegyoldalon. Mi a turista felszerelése? A tu­rista felszerelésének első kelléke egy Scipő. A cipőben külön szoba van en egyes lábujj részére.A cipő fe­lett van a harisnya. Ez annál szebb, minél zöldebb. Ugyancsak a turista felszerelé­séhez tartozik egy hátizsák, melyben mindenféle van, kilönös tekintettel a gyomor követelményeire. A turista fokelléke a hegyesvégü bot, mely két óéit szolgál. Először is avval veregeti le a turista a fákról a zöld hajtásokat, amivel természetbará­­ti kötelességet teljesít, mert megmen­ti a szegény fát a munkától, másodsor­ban a bottal üt rá a tyúkszemére, mely alkalommal hajlitási gyakorlatokat is 22

Next

/
Thumbnails
Contents