Magyar Család, 1977 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1977-06-01 / 3-4. szám
Prof. Dr. Szent-Györgyi Széli Sándor: Magyar Család 13 HÖSÖK NAPJA Hősi halottaink emlékezete A lelkes eljár őse sírlakához, S gyújt a régi fénynél új szövétneket! A turáni (turki) népek ősi kultúrájának egyik legrégibb és legszebb hagyománya az ősök tisztelete. Honszerző és alapító (Pusztaszer, 896) eleink is mágikus erőt tulajdonítottak őseik szellemének. Náluk is a nagy-család a fiágon öröklődő vérközösség. Ennek feje a családfő, s ezeké a nemzetségfő. - Szelleme (a ház tűzhelyén vagy küszöbe alatt) őrködik a család jóléte és egysége felett. A láthatatlanul jelen lévő Boldogasszony (szumír Bau-Dug) segítségével szülő asszony a tűzhely mellett, vagy a küszöbön szül, hogy az ott jelen lévő ős szelleme újjászületésének hitével összefüggésben segítse a jövevényt. (László Gyula: A honfoglaló magyarság élete, Budapest, 1944.) Ezzel függ össze és hasonló jelentőségű a harcban elesettek emlékezetének és tiszteletének szokása is. Ezen ősi hitben gyökeredzik nagy nemzeti hőseink tisztelete. így elsősorban a honszerző és nemzetalapító Árpád fő-király kul túsza, amire különösképen érdemes rámutatni most, az Árpád, Honfoglalás és Eredetkutatás (1977) emlékévében. — A Szent László korabeli, s később állítólag az idegen papok által elpusztított ősi Gesta Hungarorum fennmaradt tudósításai még foszlányaikban is fényes tanúbizonyságai mindennek. A magyarság öntudatosabb része — otthon és idekint egyaránt — még most is kegyelettel megemlékszik június 27.-én, azaz Nemzeti Hőseink Ünnepén Árpádról, Lászlóról, Béláról, Hunyadiról, Zrínyiről, Báthoryról, Bethlenről, Bocskairól, Rákócziról és a nemzet többi nagyjairól. Ez teszi teljessé Szt. László hagyományos emléknapját. Az ősök tiszteletével függ össze a Halottak Napjának intézménye (november 2.), melynek kultuszát még az Egyház vezette be és ápolja régidők óta. Az első világháborúban (1914—18) elesett bajtársaink emlékének a trianoni magyar társadalom állandó emlékeztetőt kívánt teremteni, amikor (a volt német fegyvertársakkal együtt) május utolsó vasárnapjára állandósította a Háborúban Elesett Bajtársak emléknapját, miáltal a magyar és német katona-temetők ápolásának kimagasló ünnepnapját megkülönböztette az általánosan ünnepelt Halottak Napjától. Egybefüggött ez azzal a közérzéssel is, hogy az elesett bajtársakat hősi halottakként kell tisztelni. Innen ered a Hősök Napja, helyesebben: a Hősi Halottak Napja elnevezés. A II. Világháború (1939—45) elesettjeit, hősi halottjait is az előző háború elesettjeihez kell számítanunk és nekik is meg kell adnunk pontosan ugyanazon tiszteletet, mint ami azoknak kijár, sőt, ide kell sorolnunk az 1956-os szabadságharc (nem forradalom!) áldozatait és súlyos sebesültjeit is, mert tetteik, helytállásuk folytán valóban kiérdemelték a hősi halottaknak kijáró, soha el nem múló kegyeletteljes hálát és megemlékezést. Ennek a gondolatnak az intézményesítését szolgálja a Szent László Emlékbizottság azon határozata, minek értelmében az 1938-as Szt. István Emlékév határozata alapján, melyet a Szt. László Emlékbizottság magáévá tett, valamint az ezt követő 1942-es hősi kultusz megerősitését célzó Szt. László törvényjavaslat főbb pontjainak magáévá tételével kimondta, hogy az összes (tehát a 896-os, 1046- os, 1242—43-as, 1526-os, 1703—11-es, 1848—49-es, 1914—18-as, 1939—45-ös és 1956-os) harcokban hősi halottakként elesett bajtársaink, emléke egybekapcsolandó nemzeti nagyjaink emlékezetével, ami június 27.-éré esik. Ezáltal remélendő, hogy e két kultusz kölcsönösen erősíteni fogja egymást és végre az elesett bajtársak emléke is megfelelően díszes helyet fog kapni a nemzeti emlékezet tárházában. Ez a gondolat szerintünk tökéletesen bele illik Árpád, a legelső nagy nemzeti hősünk mostani emlékévének eszmekörébe és reméljük, hogy a szabad magyarság zöme — a szebb magyar jövő reményében — magáévá teszi javaslatunkat. A fenti közleményt a Magyar Megemlékezések Központi Bizottsága (Szt. László Emlékbizottság) körleveléből vettük ki. A Bizottság címe: Sándor Szent-Györgyi Széli, GPO Box M7264, México, 1, D.F., T-5754878.
