Magyar Család, 1977 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1977-06-01 / 3-4. szám

ressy Béni szövegkönyvében . . . minden adva volt! A dalmű sziwel-lélekkel írt magyar mondanivalójára legelőször az ifjúság figyelt fel. A férfi-táncosok által rátarti, dacos lépésekkel bemutatott verbunkos már olyan viharos ünneplésben részesült, hogy há­romszor kellett megújrázni. Kirobbanó lelkesedésük pedig akkor vált igazán forradalmivá, midőn a ve­gyes-kórus ajkán felhangzott az opera ma már közismert melódiája: — —Meghalt a cselszövő, - megszűnt a rút viszály!.. . -A karének befejeztével vad tombolás rázta meg az emeleti nézőteret, mely csakhamar futótűzként csapott át a páholyok kényelméhez szokott előkelőségekhez is. Mindez már a szabadság utáni nemzeti forradalmi vágy hangulata volt. 1848 márciusának idusán — szabadsága kivívására — harcba indult a nemzet. Győzedelmes csatáiban szétverte az osztrák ármádiát, amit a végleges megszégyenítő vereségtől csak a segítségül hívott két - százezernyi orosz hadsereg mentett meg, de még az is csak a magával hozott fertőzet terjesztésével. - Világosnál kényszerültünk letenni előttük a fegyvert; majd az “Aradi Tizenhárom” brutális kivégzése után a könyörtelen politikai üldözések kora borult nemzeti életünkre. (Akárcsak manapság). Erkel ha­zafias dalműve sok-sok esztendőn át nem kerülhetett a színlapra. Nemzetének szomorú sorsa, az égre­­kiáltó igazságtalanságok sorozata, s nem utolsó sorban saját istenáldotta géniusza azonban további szorgos munkára serkentette. A külvilág — érthetően - minderről vajmi keveset tudott, mindössze egy­két kebelbarátja kisérte figyelemmel küzdelmét. * * * Lángoló hazafisága ösztönzésére újabb dalműve tárgyát és szövegét Katona József Bánk Bán-jából merítette. Abból a drámából, melyben az akkori idők nemzetszerte érzett ellenzéki felfogása, mond­hatnánk, idegengyűlölete szólalt meg kevéssé burkolt formában. A magyar valóság — krónikásaink ta­núsága szerint — minden száz évben éri el kulmináns pontját. Ennek tudatában Katona új darabjával először vidéken próbálkozik, de a szigorú cenzúra itt is betiltja előadását. Ennek tudható be, hogy a színmű pályafutása csak szerzője halála után indul meg a nemzeti hír és dicsőség útján. 1833-ban Kas­sán történt meg a Bánk Bán első bemutató előadása. Ezt követően 1839-ben a Nemzetiben is színlapra kerül. Erkel itt találkozik a mindmáig is nemzeti kiváltságnak örvendő színdarabbal. * * * Első kritikusa, Vörösmarty Mihály, még nem fogadja a darabot a neki kijáró osztatlan lelkesedéssel. Cikkében így ír róla: — “A kor még nem érett meg ennek a drámának nyers szépségére! Drámai nyel­vezete, a végsőkig feszült indulatok nyelve, melynek minden mondata egy vihar előtti párázattól ter­hes és villámot hordozó. Katona alakjai nem beszélnek, hanem kirobbannak!” Hí Hí Hí Több, mint két évtized múltán, 1861-ben a talán még a Hunyadi László-nál is tökéletesebb kifejező erejű forradalmi dalmű szabad bemutatóját ünnepelhette fővárosunk opera-kedvelő közönsége, mely­nek zenéje lángoló hazaszeretet sugároz, s további kitartásra buzdít minden igaz magyart. A legutóbbi világégésben a győztes hatalmak botor politikusai és hatalom-őrült gyűlölete létrehozott egy “békét”, mely a közép-európai nemzeteket Vasfüggönnyel választja el még ma is a szabad nemze­tek normális közösségétől. Közel 130 milliónyi történelmileg szabad és büszke emberi lényt szolgál­tattak ki a bolsevizmus rabszolga-hajcsárjainak! Közöttük az egyik legértékesebb faj, a magyarság is egyre várja még sorsa jobbrafordulását és nemzeti önállósága visszatérését.Ilyesformán másfél évszázad lepergése után is lelki serkentésre szorul béklyóba vert népünk. * * M= Az ó-hazából kiszivárgó hírek szerint a Március Idusán előadott Bánk Bán előadásán Udvardy Tibor ajkán felcsendült —Hazám, hazám, Te mindenem ... — nagy-áriáját a nézőtér ifjúsága virágesővel kö­szönte meg! Udvardy — egyetlen szál virágot tűzve gomblyukába — megismételte az áriát, amit a kö­zönség állva hallgatott végig. . . (Ennyit Magyarország bolsevizálásáról!) Hazánk halhatatlan muzsikusa azon nagyszámú szellem-óriásaink közé tartozik, akik a zeneirodalom Magyar Család__________ 11

Next

/
Thumbnails
Contents