Magyar Család, 1973 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1973-06-01 / 3-4. szám
Magyar Család 17. MÉCS LÁSZLÓ A JÉZUSKA SZÁMLÁJÁRA. Gyerekké válni fontosabb tán, mint mindennapi kenyerünk I S hogy Ó gyerek lett Betlehemben: karácsonykor mi is merünk. Otthagyjuk gőgös maszkjainkat, ágyúink és kincstáraink valóságát s odafutunk, hol mesék, legendák vára int, A várkert egy virágos ága kihajlik, szíven-lelken üt, varázsütése gyermek-arcunk kibontja s fényt szór mindenütt. Játékboltot bámul, bazárban böngész szemünk, szívünk lobog: mit válasszunk? Villanyvonatkát? Játékpuskát? Játékdobot? Ha ismerős jön, azt piruljuk, hogy ezt kívánja gyermekünk, vagy a keresztgyerek kívánja,- pedig nekünk kell ez, nekünk! Hétköznapok sivatagában karácsonyfás oázisok minékünk jobban kellenek, mert minket hervaszt bú,bűn,piszok. Játékországba merj leülni, könnytengert síró óriás. Ember; ha vívsz a bánatoddal, játékkard használ, semmi más! A golgotázó hősi Jézus előbb gyermekmosolyt hozott s az éj szurokszín lucfenyője karácsonvfává változott. Professzor Emánuel Béla az ecset és ceruza nagymestere.Csendes elvonultságban él Franciaországban, míg festményeit megta - lálhatjuk az európai országok mellett még Japánban is,nem kissebb helyen, mint az uralkodói család házában. Korábban mesteri kézmunkája alól került ki vitéz nagybányai Horthy Miklós.Magyarország volt kormányzójának utol-ARCKÉP
