Magyar Család, 1971 (12. évfolyam, 1-2. szám)

1971-01-01 / 1-2. szám

Prof. Csikay Konkoly — Thege Pál:

A ‘Hírős Városból’

ii.

Aztán kiterítette a bukszája tartalmát is: ások nikkel meg rézkrajcárost, miket anyám gondosan félretett,nehogy össze - keveredjenek az aranypénzzel és koldus alamizsnává váljanak, ami többször megtörtént. Mert a magyar róna dolgos népének igyekvése arannyá vált a szó szoros értelmében, hiszen ekkor lépett életbe a mi csak kevéssé ismert zseniális pénzügymi - niszterünk, WEKERLE Sándornak pénzügyi reformja a Monarchiában, ahol arany meg ezüstpénz forgott és lett jelképe a jólvégzett munkának, arai a drága anyföldneka termékeiért járt ki Európa fontosabb piacain. A valutareform, karöltve BAROSS Gábor vasúti tarifareformjával megnyitotta az utat úgyszólván világszerte a magyar áru, a magyar világhírűvé vált termékek előtt, melyeknek nem kellett többé cégér.Minőségük volt az!

A pengő aranyak ötszázalékos kamatot hoztak az Első Kecskeméti Takarékpénztárban és még többet,ha részvényekbe,vagy az első magyar aranyjáradékba fék tették be azokat. Ezért bizony én nem láttam "szögény embört' -a régi, szép magyar világban, amelyről ma odahaza még csak beszélni sem szabad. Arra emlékszem,hogy még a féllábú ö£u_______________________________

reg koldus is uj, tiszta ezüstpitykés mándliban koldult a régi nagytemplom kapujában, s a szentmise után úgy szedte öszsze a zsíros, izzadt kalapjába dobott alamizsnát. De nem volt ott gazember sem, s ha Juci néni "nyives bugaci betyár"-nak hordotta is le Sankót, aki még az első lembergi csatában esett el, az inkább úgy volt a kívülállóktól értelmezve, hogy San - kó szemfüles gyerek, mint ahogy az ügyes bugaci betyárok is azok voltak. Mindenki szívélyes, kedves, barátságos és becsületes volt és maradt a hajnaltól késő estig tartó terhes munkában is, amire nem panaszkodtak és amit, mint az manapság szokás, nem hánytak fel. A munka és kitartás eleme volt a mi földünk népének, mi akkor áldás és nem teher volt!Még a nyomoréka is, ha annak született, tisz - tességes maradt: ilyen volt a szólás-mondás szerint a meghajlott Gyenes bácsi is.Róla maradt fenn, hogy nIgyenös,mint a görbe Gyenös". Nagyanyám, az egykori Szél Veronika, a régi kecskeméti patrícius ivadék kezében égett a munka. Kardos menyecske volt, bemondásai még a közszájon fognak sokáig élni.Környezetem mindig őt állította példaként oda, mint egyikét a régi nagyasszonyoknak.Serény volt, aki sohasem "aludta meg a hajnalt", s aki váltig mondogatta jellegzetes bíztatását a fiataloknak: ..."aki seggit e_______________I-Iagyar Család,