Magyar Család, 1967 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1967-01-01 / 1. szám
2 MAGYAR C8ALAD kötetekben kerültek az olvasóközönség kezébe. Mindkettő az Új Hungária kiadása. Az “Örök Magyarország” sok egyéb újságcikkét is tartalmazza. “Kárpát” c.nagy folyóiratban futott le a Szentföld c. munkája, ami aztán önálló csinos kis kötetben is napvilágot látott. Szent Margit szenttéavatása emlékére “Liliomos Királyleány” címen antológiát szerkeszt. A budapesti Officina művészeti Kiadónál jelenik meg 1947-es könyvnapra magyarul nagyon szép formában a Fra Angelico művészeti könyv, amely később németül és angolul is napvilágot lát. Németül, angolul, franciául, spanyolul és magyarul adja ki a bonni Bouvier&Co egyetemi kiadó. A szociális kérdés a modem művészetben c.tanulmányát. Modem Juliánként 8 alkalommal jár szervező és előadó körúton az USA-ban és Kanadában, két ízben Délamerikában és két alkalommal Ausztráliában — New Zealandon, majd négyszer az egész földgolyót bejárja a magyarság és a magyar betű szolgálatában. Világkörüli előadó és szervező körútjáról könyvet ír, amely magyarul Kölntől Kölnig, németül Mein Traum wurde Wirklichteit és angolul “My Dream Came True” cím alatt jelenik meg, majd broschura alakban is “Ungarn in der grossen Welt” címen, aztán a könyv egyes részletei röpírásokban 12 nyelven. Magyar, német és angol újságok és folyóiratok részeket közölnek, a PAA és a nyugatnémet Lufthansa anyagilag támogatják ezt a bestseller könyvet, amely a keresztény magyarság szolgálatában áll, amelynek összlétszáma messze túlhaladja az ötmilliós példányszámot. Ezenkívül a Lufthansa megbízásából megírja “Mit der Lufthansa in die weite Welt” c. füzetet a világ 7 legérdekesebb országáról és 8 legszebb városáról, a Lufthansának írt egyéb munkákkal együtt több, mint 500-000 példányszámban. P. Fenyvessy még 1949-1950-ben a kivándorló magyarság számára “Sursum Corda!” cím alatt emigrációs vademecumot szerkeszt. E könyv egyes részei külünlenyomatokban is megjelennek és összlétszámúk túllépi az egymilliót... Mein Vaterland Europa kötetben a világ különböző országaiban tartott előadásait gyűjti össze. Több, mint nyolc éven át hetenként az Űj- Hungáriában (München) és négy éven át havonként a Magyarokban (Bruxelles) írja “Keresztül-kasul (Folytatás 3. old. col. 1.) Fentieket tudományos szakértelemmel egy ma élő orvos adja elénk, mint majdnem biztos tényeket. Hirtelenében mindenfelé mindenféle tekercseket találnak ezerszer átkutatott, szétdúlt, kirabolt barlangokban, sziklarepedésekben. — A jelek szerint az egész jézusi életmű és annak az Ő részéről való befejezésének története mai tudományos laboratóriumok komoly szitáján átrostálva, reális, képzelettől mentes alakban újfajta tankönyvek lapjaira kerül, újfajta kisemberek okulására. A mai ember nagyrészben humanista; vagyis önmagát állítja a világmindenség központjába, tagadja a vallások isteni eredetét, sőt azt sem hiszi el, hogy Jézus valaha is élt. Mivel nem élt, nosza, támadjuk meg a már említett orvost, mert hiszen: ha Jézus nem élt, vájjon ki volt, aki a betániai mennybemeneteli hókuszpókuszt megjátszotta? Szent Ágoston mondta: “SZERESD AZ ISTENT, ÉS TÉGY AMIT AKARSZ” —amit a humanista emigyen javít át: “MIVEL ISTEN MAGAM VAGYOK, JOGOMBAN ÁLL TENNI ÉS HINNI, AMIT AKAROK”—, teszi is, mégpedig eredményesen. A mai ember az esztendő 8760 órájából,— egyre kevesebb kivétellel,—heti egy, azaz évi 52 órát szán vallásos elmélyedésre, a vasárnapi misére rendesen eljárva. Ha minden este három percet imádkozik, újabb 19 órát adományoz egy “nehezen hihető, elképzelhetetlen” Istenfiának. Összesen 71 életórát áldoz érte, miután az Egyházak ennyivel is megelégszenek. Fölösleges minden keresztúti ájtatosság. Nagypénteki gyász. Szentisírhoz való járulás, Végképpen fölösleges a feltámadási körmenet, virághintéssel, csengetyúszóval, harangzúgással. A húsvéti tormás sonka, meg a bájgli már nem annyira fölösleges. Ezek érzékelhetők. A többi azonban a papság pénzéhsége, hatalom-mutogatása. —Ezt hiszi, mert maga Ágoston, akit mi hivők szentnek hívunk, mondta ki: tégy, amit akarsz. Ekkora rettentő tudomány láttára az ember szinte elájul. Válságunk a Húsvétra összpontosul,—illik tehát, hogy fentieket kissé megvizsgáljuk, mielőtt a mai kisemberkék számára amaz új “hittankönyv” elkészülne. SZERETJÜK ISTENT, S TESZÜNK, AMIT AKARUNK: vizsgál gátunk,—hogyan is állunk 1.) a keresztény vallások nem isteni eredetével, 2). Jézus létezésével, 3). Jézusi feltámádásával? Ha a mai reális tudománynak éppen csak Jézus “esete” fáj, (vájjon miért?) — feszüljünk neki mi is a tényeknek, míg nem késő! Bizonyos, hogy SEMMIFÉLE VALLÁS ISTENI EREDETÉT FÖLDI ÉRVEKKEL BIZONYÍTANI NEM LEHET. A Shinto Buddha, Zoro aszter, Konfucius-elméletek mint vallások jóval a keresztény vallás alapítása előtt keletkeztek és mint történelmi vallások, mitológiai alapon, pusztán emberi segítséggel, mindmáig fennmaradtak. A zsidók ötezer, a keresztények kétezer esztendős vallása sem bizonyítható isteni eredetűnek. Viszont egyetlen vallásalapító sem merte állítani magáról, hogy ő isten, kivéve Jézust, aki kimondta, hogy “AZ ATYA ÉS ÉN EGY VAGYUNK”. És hogy ezt tényleg mondotta, arra megvan a bizonyíték. Arra viszont nincs, hogy Jézus csak egyszer ne mondott volna igazat! Mindaddig el kell fogadnunk földi törvények szerint is bármely látszólag igazat mondó vagy állító egyén kijelentéseit, míg állításainak ellenkezőjét be nem tudjuk bizonyítani! Erre a tételre alapozódik az igazságszolgáltatás lehetősége általában. A mostanában talált holttengeri tekercsek, valamint az Egyiptomiban, Nag Hammad-nál talált kopt okiratok igazolják, hogy a bibliai állítások: tények, és a Jézus-mondta szavak tényleg elhangzottak- Eszerint kereszténységünk nem mitológiára, hanem tényekre alapozott erkölcsi rend, melytől elszakadni lehet ugyan, tagadása azonban nevetséges kísérlet, s ezt a humanisták is nagyon jól érzik. Tudásunk tehát e kérdésben igen korlátolt. Ám, ahol a tudás végződik, ott kezdődik a hit, vagy — a teljes szellemi züllés. Aki sem nem hisz, sem nem tud. az boldogtalan tévelygő; rendszerint azért hangoskodik, mert más módon nem bírja észre vétetni magát. Élt-e Jézus? Aki ebben kételkedik, vagy igen gyenge történelmi felkészültséggel rendelkezik, vagy nem olvas rendszeresen. Azért kételkedik, mert valláserkölcsi megkötöttségünket elviselhetlenül terhesnek érzi, s a Napot is letagadja az égről, csakhogy lelkiismeretfurdalásaitól szabaduljon. Minden tagadást indo(Folytatás 5. old. col. 2.)
