Magyar Család, 1965 (6. évfolyam, 2-3. szám)

1965-04-01 / 2. szám

6

MAGYAR CSALAD

TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLYTATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLY

Prof. Dr. Máinási Ödön:

A HAZAI MAGYARSÁG MAI KÖVETELÉSEI

(Tanulmány)

A mezőgazdasági népesség aránya 1941-ben 48 % volt, 1963-ban 22%. Az erőszakos kollektivizálások folytán a szántóterület 96.4%-a tartozik a szocialista szektorba (ebből 13% jut az állami gazdaságokra). Kollektivizálásuk oly kemény erőszakkal történt, mint Szent István király korában a magántulajdonra, s kereszténységre térítés. De mint ahogy a paraszt évszázadokon keresztül ragaszkodott a magántulajdonhoz, úgy most az önkéntes és autonom szövetkezeti gazdálkodást kívánja. Az egyéni gazdálkodást visszaállítani nem tudja, mert nemcsak a natármesgyék tűntek el, de a régi, korszerűtlen kisgépeket berzsdásodás után eladták beolvasztásra a MÉH-nek, a háztáji lóállományt takarmányozhatatlanság miatt levágták, s a tszéek közös vagyona (19 ezer raktor, 800 ezer kisgép, 1.2 millió közöstulajdonú marha, stb.) 40 milliard forint érkékű, ezt szétosztani senki sem tudja mégegyszer. A magyar paraszt nem kommunista. A MSZMP-ba a parasztságnak alig 5%-a lépett be.

De mégegyszer semmiféle kisgazdapártot nem lehetne feltámasztani. Olyan agrárszocialista, mint sok más szövetkezeti gazdálkodású nép parasztsága.

A gazdasági forradalomnál, a magyar ipari csodánál sokkal forradalmibb az 1945 óta lezajlott magyar kultúrforradalom. Az általános iskolát végzettek száma megkétszereződött, az érettségizetteké megkétésfélszereződött, az egyetemi és főiskolai végzettek száma pedig megkétszereződött. A tankötelezettségnek 16 éves korig emelésével Magyarország) újból az élvonalba jutott, mint 1868-ban. Az egyetemek és főiskolák száma megötszöröződött, a hallgatóké meghétszereződött. És míg 1938-ban 0.8%-uk volt munkás-paraszt származású, addig 1963-ban 44%. Ma már a 163 ezer egytemetföiskolát végzett felső értelmiség nagyobbik fele munkásparaszt származású. Legértékesebb az a 25%-uk, akik fizikai munkásként levelező és esti tanfolyamokon végezték el a középiskolát és egyetemet. A többségbe jutott új felső értelmiségből csak 23%-ban párttag, de ez sem mind kommunista, csak helyezkedő. A másik 77% kevés kivétellel izzó baloldali szocialista. Az iskolákon kívül is kultúrforradalom zajlik. A könyvvásárolás meghétszereződött. A könyvtárhasználat a Német Szövetségi Köztársaság forgalmi átlaga elé emelkedett, de a múzeumlátogatás — a lakósság arányához képest — hármszorta nagyobb. A szinházlágatók száma megkétszereződött. Az egy lakosra eső évi mozilátogatás száma nagyobb, mint Angliáé. A rádióelőfizetők száma ötszörösre emelkedett. Minden ötödik családnak TV-je van.

(Folytatjuk)

KÉZDY — VÁSÁRHELYI BÉLA:

EL-E MÉG ATTILA VÉRE EURÓPAI CSALADOKBAN?

(FOLYTATÁS)

Annak a területnek északi felét, melyet Dioclecianus Scythiának nevez, Bíborban született Konstantin görög császár (905-959) régen, még a honfoglalás előttről (896) magyaroktól lakottnak mondja, vagyis a honfoglalók már ott találtak egy magyaroktól lakott országot. Ugyanezt teszik a nyugati krónikák, melyek megkülönböztetésül ezt a régen magyaroktól lakott részt “Fekete“ Magyararszágnak,

míg a 896-ban történt hódítás területét “Fehér” Magyarországnak nevezik. Ez az északi, ma Szlovenszkónak nevezett rész a “fehérek“ honfoglalása után is megőrizte önállóságát és mikor pl. Szent Adalbert 995-ben Prágából jövet Gézához, a “fehér” magyarok fejedelméhez iparkodott, át kellett előbb haladnia “fekete” Magyaroszágon ahhoz, hogy odajusson. Hogy mégjobban áláhúzza a különbséget, a krónika írója hozzáteszi: “hol az emberek olyan feketék mint az ethiopiaikak”. Arnulf római szent birodalmi császár (887- 899) ezeket a “fekete“ magyarokat hívta segítségül a velük szomszédos, területük alatt, a Dunáig uralkodó ellene lázadt Szvatopluk mova fejedelem ellen. Le is verték. Valamilyen! összetűzés követte ezt a barátságot, mert ugyanezen “feketék” utána, védekezésül Arnulf császár ellen, a honfoglalásra készülő „fehérekkel” szövetkeztek. Ennek a két magyar népnek érintkezése nem volt újkeletű. Az Attila-származás emlékét őrző “feketék” uralkodóháza már vagy 50 évvel azelőtt a Volga-kanyarban tartózkodó “fehérekért” küldte egyik tagját, Ugek-Ogyéket, vagy Gyueket, indogermánosan Divéket, azzal a feladattal, hogy hívja be őket erősítésükre Attila régi hazájába, az akkor üresen álló Pannóniába. Senki nem hagyja ott szívesen megszokott hazáját, s ez a feladatot rendkívül kényessé tette. Mai napig az emberiséget a misztikum iránti vágy irányítja leghatározottabban, mely vágyat mindig felhasználták a hatalomra török és ezt tette Gyuek is. Az indogermán “d” csak magyarban változik “g”-vé és nincs mythologiája a világnak, mely “d” betűs nevével, a Divékkel ne foglalkozna. Már ismert volt etrusztkoknál. Mint szó azonos a “Deussal”, csak ellentéte, vagyis a gonosznak megszemélyesítője és Szlovenszko mythologiájában még mindig túlvilági, szellemi lényt jelent. A parszik szent könyvében is a rontás szellemeként szerepel, de mint a mohamedánoknál, ott is megtisztul és ugyancsak bejut a paradicsomba. Mikor az Attila-ivadék magát Ugeknek-Divéknek nevezte, a valóságban magát is tennek nyilvánította, kire hallgatni és kit követni kell! Miután a “fehérek” erre sem indultak, hogy bizalmukba férkőzzön, közülük vett feleséget, kit “Emesének”, vagyis “bőségnek” keresztelt el és kivel álmot láttatott. Emberek fantáziáját a repülés mindig foglalkoztatta és hogy a kirepülés, távolodás gondolatát oltsa a fehérékbe, Divék álmában saskeselyűvel termékenyittette meg Emesét, mely leghatalmasabb a madarak között. Divék elnevezéseinek, meg álmának jelentősége: induljatok, repüljetek isteni ihletre, a hatalom felé! És hogy jobban emlékeztessen erre az isteni látomásra, fiát erről az álomról Almosnak nevezte el. Jól tálalt misztikum sohasem hatástalan és Almos fiának, Árpádnak vezetése alatt a magyaroknak egy csapata Bölcs Leó görög császár (886-912) segitéségére sietett a bolgárok ellen, kik szemet vetettek Pannóniára. Ez a csapat már nem tért vissza a Volga-kanyarba, hanem valahol a mai Besszarábiban maradt. Így a “fekete” Árpád már saját “fehér” hadsereg felett rendelkezett! A harcba indult magyaroknak úgy Volga-kanyarbeli otthonát, mint a beszarábiait távollétükben a besenyők feldúlták és ez feldúlás késztette végül őket a hegyektől jól védett Pannónia megszállására. Csatlakozott az országhódítókhoz a Volga-kanyarban maradt „fehérek” egy része is és ez a magyarázata annak, hogy válhattak a honalapító “fehérek” uralkodójává Attila leszármazottai, mikor maguk ezek a honalapítók nem voltak Attila népének leszármazottai. T.i. lemenői voltak a “fekete” magyar Árpádnak.

Ahogy Gyuek-Divéknek, ugyanúgy Almosnak és anyjának,