Magyar Család, 1965 (6. évfolyam, 2-3. szám)

1965-04-01 / 2. szám

MAGYAR CSALAD 11 Kezdi — vásárhelji; ATTILA (folyt). lengyel szolgák után. Miután IV. Bélának sikerült fejedel­müket, a Divék nemzetségből számazó Bogomért is Erdély­ben, a bolgár hadjáratból való hazatérése közben foglyul ejtenie, azt többé nem eresztette vissza felvidéki hazájába. Ezzel egyidőben pedig IV. Béla magyar király (1235-70) magához vette annak fejedelmi jogait is. Ennek a personal uniónak ellenére folytatódtak a véres harcok, melyeknek élén, a magyar királyi hatalomnak magukak alávetni nem akaró Divék-nemzetségbeliek állottak. De végül győzött a túlerő. 1289-ben IV. Lászlónak sikerül Turóc székelyeinek egy újabb csoportját Erdélybe szorítania, ami az ország legkeletibb része, ma Románia és hol mai napig élnek Aranyosföldön együtt, a már régen ott élt Kyzdről kiszorí­tottakkal, azonban csak Nagy Lajosnak (1342-1382) sikerült a területet a magyar királyi hatalmat képviselő megye-come­sek (megyegrófok) hatalma alá helyeznie. Ezzel be is fejeződött a bekebelezés. Ma már a régi múlt emlékét csak a magyar beszéd, régi oklevelek és családnevek (Kézdy) őrzik. Említésre érdemes még, hogy ez az Attila-ívadék Divék nemzetség létesítette és tartotta fenn Európa legrégibb magániskoláját. Turóc ehhez a mai nevéhez csak később jutott. Előbb az volt neve, melyen Bíborban születet Konstantin nevezi: “Turch”. Az Attila-származás abban is megnyilvánul, hogy ahányszor IV. Béla meg akarta nyerni ennek a “fekete” Magyarországnak lakóit, a későbbi Turócot, azt “Turul” földnek nevezi, mely Turul Attila címere volt. Helyesebben toteme, vagyis ez a szó őt magát jelentette. A magyar kirá­­l>ok pedig annak hangsúlyozására, hogy ők nem “feketék”, koronázó városukat SzékesFEHERvárnak nevezték el. És e néven nevezik mai napig is. VEGE A TV. HATÁSA A SZEMRE Dr. Tóth Árpád Béla főorvos rovatve­tő cikke. Nap-nap után több ember hódol szá­zadunk igen népszerűvé vált hírköz­lő és szórakoztató találmánya: a Tele­vízió (távolbalátó), népszerűbben TV. rendszeres figyelésének. Joggal ál­lítom, hogy némelyeknek beteges szenvedélyévé vált. Minden elnél­külözhető idejét erre fordítja. Sokaknál felmerül a kérdés — mert akad sok jogos panasz is — árt-e a szemnek? Avagy: milyen szög­ből szemléltetjük ártalmatlanul? A szem látószöge igen nagy, közel 180 fokos szögben mindent lát. A látott terület kicsiny részét képezi csak a vevőkészülék képernyője. Az adásokat sokan elsötétített szobában nézik, így áll elő, hogy a látott terü­let sötét, s egy kis területen a képcső ernyője világít. A szem látóideggel borított felülete tehát egy kis helyen erősen terhelt, a nagyobb felület, hova a sötét szoba képe kerülj nincs ki­használva, így a szemet roppant fá­rasztja, ezért árt a szemnek! Az árta­lom annál nagyobb, minél többször, minél hosszabb időt tölt el valaki a vevőkészülék előtt. A világítástechnikusok pl. ezért ja­vasolják azt is, hogy az erős fény mellett dolgozók kapcsoljanak be a helyiségben egy általános világítás is, így a szem nem lát túl nagy kont­rasztot. Sohase nézzünk tehát televíziót sö­tét szobában. Égessünk egy olyan lámpát, mely derengő fényt kelt. A lámpa elhelyezése is fontos, ha a képernyőben visszaverődik, lerontja a kép kontrasztosságát. Ezért legal­Jó megjelenésű, 55 éves, angol állampolgársággal rendelkező, fi­nom lelkű magyar megiismerked­­ne egy hasonló korú, családias ott­hont nyújtó hölggyel. Fényképes leveleket kér “LONELY” jeligére 15 Foster Road, Chiswick, London. W.4. Kedves Munkatársaink, Olvasóink és mindazok figyelmébe! Akik a Költői Antológiából külön példányokat ma­guk, vagy mások részére vásárolni kívánnak, kérjük tudassák velünk, hogy előjegyzés szerint mindenkit kielégíthessünk. Levél helyett is: köszönöm k. Olva­sóink megemlékezét névapom alkal­mából és névnapjukra én is hasonló jókat kívánok. Lajossy Sándor. kalmasabb, ha a lámpa, vagy a lám­pák a készülék mögött állnak, hogy a hátsó falrészt minél nagyobb terü­leten világítsák meg. Ez a fény ne legyen erős, kis ernyős lámpa is megfelel. Vagyis a fényerös TV-kép körül egy diszkréten megvilágított háttér legyen, ami a képkontrasztot ne ronsa, de a szem idegeit egyenle­tesen terhelje. Ne üljünk a készüléktől 1-2 méter­nél távolabb. Így a kép szerkezete nem látható, de a kép a szem látóteré­nek nagyobb részét foglalja el, mint­ha távolabb ülnénk. Ha csak ezt a néhány tanácsomat tartják szem előtt olvasóink, úgy meg­látják, hogy mennyire esőken a TV okozta fáradtságérzet, s 5-6 órát is eltölthetnek a képernyő előtt anélkül, hogy bármilyen hátrány is jelentkez­ne. Az 1965-ös Vörösmarty Irodalmi Dijat a Kör vezetősége MÉRŐ FERENC-nek ítélte oda aki nemcsak mint lexikon­szerkesztő, hanem mint nagy irodal­mi qualitásokkal megáldott szépíró is ismeretes az emigrációs magyarság széles rétegei előtt. Az utóbbi években A CITERAS LEÁNY -elbeszélés-kötet­nek, EGV ÉLET MÉRLEGE regénynek s a CSODALATOS ARATÁS költemé­­nyes könyvnek a jeles szerzője. — Mérő írásaiban a magyarság tragikus balsorsát s szüntelen szenvedéseit szivbemarkolóan és plaszikus kontú­rokkal állítja eléink. Mérő a magyar betű kftártó napszámosa, aki Írásai­ban főleg a magyar tragikumot érez­teti meg. Marschalkó Lajos legújabb könyve ■•Országhódítók” c. alatt jelenik meg. (Az emancipációtól Rákosi Mátyásig alcímmel). A könyv ára 4 dollár, vagy annak megfelelő valuta. Meg­rendelhető a szerző címén: 8 Mün­chen 45. Pragerstr. 8/o. A könyv szer­zője előfizetéseket és befizetéseket a mű megjelenéséig senkitől sem kér. Csupán kér egy lev. lap értesítést, melyen a megrendelő vállalja, hogy a könyvet, — megjelenés után — utánvéttel átveszi. Midőn megköszönjük szíves támo­gatását, szeretnénk, ha A. Hili Vidch közölé velünk címét. Hálásak vol­nánk érte. * Az AMERIKAI MAGYAR SZÉP­­MIVÉS CZEH Wass Albert vezetésé­vel könyvsorozatokat ad ki magyar és angol nyelven azon céllal, hogy ezzel is szolgálja a hamisítatlan ma­gyar múlt és kultúra emlékeinek mog­­őrzését és ápolását. Cím: 3837 S.W. 1st Ave, Gainesville, Florida, U.S.A.

Next

/
Thumbnails
Contents