Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1964-10-01 / 4. szám
2 MAGYAR CSALAD ÖREGSZÜNK „EMBEH“-re vár, s nein politikai rendszerekre. Ez az „ember“ pedig, mint egy újabb próbálkozásként, megkreálta az abortus-törvényt és korántsem valószínű, hogy ez az újabb kísérlet, mely alapjában ütközik az isteni parancsolatattal, átvágja a gordiusi csomót. Ügy vélem, csupán alkalmat nyújt a gyenge erkölcsi alapokon álló személyeknek erkölcsi gyengeségük igazolására. Ez minden. Egy lépés a korszellemmel — előre?... HÍREINK A MAGYAR CSALAD 1965-ben 15 oldalon jelenik meg (4 oldallal bővül!), ugyancsak negyedévenkint. Ez a bővítés lehetővé teszi krónikásaink híreinek közlését az őt kontinensen élő magyar családok életéről és munkájáról. A lap árát nem emeljük, évi előfizetése továbbra is 10 angol shilling; vagy ennek megfelelően Európában 6 DM, USA és Canadában 1.5 dollár, Ausztráliában 1 ausztrál font. — Szeretnénk megkérni minden k. Olvasónkat, hogy szerezzen legalább 1 előfizetőt lapunknak, hogy fenn tudjuk tartani a már 5 esztendő óta működő Magyar Betű szolgálatunkat! Előfizetésüket újítsák meg. Beküldhető bankjegyben levélileg, vagy Money Order újtán. Felülfizetéseket elfogadunk, annak értéke szerint kiadványainkból (6 könyv, 20 kis füzet!) értékes olvasnivalót küldünk. A HARSONA KIADÓ felkérésre KÖLTŐI KIS-ANTOLOGIÁT ad ki. Amint több helyen hírül adtuk: érdemes emigráns magyar költőink sürgősen küldjék be írásaikat címünkre. Részletes felvilágosítás levélben. A jelentkezést 1965 március 31-vel lezárjuk. HARSONA MAGYAR KOLCSÖNKÖNYVTAR minden k. Olvasók rendelkezésére áll. Könyvkatalógust adunk, könyveket postán küldjük. Részletes felvilágosítás levélben. MAGYAR KQNYVET KARÁCSONYRA! — Minden k. Olvasónknak komplett könyvkatalógust küldünk. Könyvespolcunkról szíveskedjenek vásárolni jó magyar könyveket! Olvasóink részletfizetési kedvezmény mellett vásárolhatnak. Gazdag választék! RÉGISÉGGYŰJTŐK FIGYELMÉBE: A következő régi újságszámok kaphatók nagyon jutányosán: CÉL és ÜT 29 drb; Jöjjetek (hitbuzgalmi lap) 28 drb. Hitből élünk 17 drb.; FIMSZINHÁZ-MUZSIKA 37 drb.; Füles 31 drb.; Ország- Világ 34 drb. és 139 drb. különféle lap. Részletes felvilágosítás levélben. Valahogy úgy tűnik nekem, hogy a mai építészek sokkal meredekebbre csinálják a lépcsőházat. A lépcsők is magasabbak. Nehezen tudok két lépcsőfokot venni egyszerre. Régebben három sem okozott gondot. Azt is észreveszem, hogy a nyomdászok egyre apróbb betűket használnak. A telefonkönyvet méternyire kell tartani szemeimtől, hogy kitaláljam belőle, amit akarok. Nevetséges, hogy az én koromban szemüveget használjak. Viszont, ha felolvastatok magamnak valamit unokámmal, alig hallom a hangját. Általában az emberek halkabban beszélnek. Ez ma divat? Furcsa tény, hogy minden messzebbre van, mint azelőtt volt. Ha a buszmegállóhoz ballagok, mintha kétszer annyi volna a távolság, mint azelőtt. Közben domb is van: észre sem vettem, hogy sokkal magasabbra töltötték fel, vagy nem? Bizonyos, hogy a mai szövetgyárak valami csalást követnek el, mert valamennyi ruhám egy-két esztendő óta összezsugorodott, különösen a derekam táján. Ha leülök, majdnem szétreped a nadrágom. Mivel minden szűk rajtam, komoly gondot okoz cipőm befűzése, vagy harisnyám felhúzása. Az időjárás is megváltozott. Hidegebbek a telek, forróbbak a nyarak. Több és mélyebbrehatolóbb a huzat. Persze, persze, ma már nem asztalosok csinálják az ablakkereteket, hanem gyárak: csupa láthatatlan résen keresztül fütyül felém a huzat, bármerre menekülök előle. Az emberek fiatalabbaknak látszanak, mint voltak, amikor én is anynyi éves voltam, mint ők most. És udvariasabbak! Szívesen mondják: “kedves bátyám”, “uram”, — és nem egyszer ajánlkoznak az utcán, hogy átkisérnek a túloldalra, l'dvariasságuk szinte tolakodó, sőt részemre gyakran terhes. Ezzel szemben a velem egyidősek, mennyivel öregebbnek látszanak, mint én vagyok! Mennyivel feledékenyebbek! A minap is összeszaladtam egyik volt osztálytársammal a vendéglőben. Nem ismert rám! Alig bírtam megmagyarázni, ki vagyok. Mondom neki: “kicsit kövérebb lettél, öregem, mióta utoljára láttalak!” — Mire ő megmagyarázta, hogy manapság zsír esik a a felhőkből eső helyett, csupa cukrot lélekzünk be; tudja manó, mit művelnek a mai tudósok: az embert szántszándékkal rákényszeríkík, hogy trombózist szerezzen. És ő is a ruhák zsugorodásáról panaszkodott, meg hogy a dombok mered ekebbek lettek és ráfogják, hogy süket, pedig a környezet hangja zsugorodott suttogássá. — Mikor láttalak utoljára? — kérdem. — Sok-sok evvel ezelőtt lehetett!.. — Ugyan, ne tréfálj, határozottan tudom, tavalyelőtt volt! Persze az időt is megnyujtották és szó, ami szó, egy kis túlsúlyt vettem fel, ezzel szemben egy kis hajat veszítettem és műfogaim vannak. No, igyunk valamit. Konyakot rendeltem, s hamarosan megállapítottuk, hogy a mai konyakok jóval gyengébbek, mint régebben voltak. Négyféle konyakot próbáltunk ki. Gyengébbek no, — a mai emberek ezt a vacakot konyaknak hívják? — Te pajtás, valamikor nagyon szeretted a süteményeket. Hozatok valamit... — Ne hozass. Csupa cukrot lélekzünk be amúgyis és a tudomány szinte rákényszeríti az embert, hogy... — Mondtad az előbb, igen, a trombózis... — Mondtam? Én? Tényleg mondtam? — Tényleg mondtad! Biztosán mondtad... — Kérlek, ne tartsuk bolonddá egymást-morogtam. — Kifizettem a számlát, és hazaballagtam a kétszeresre nyúlt utca hosszában, átmászva a feltöltött dombon. Otthon jutott eszembe, hogy elfelejtettem beretválkozni ma reggel. Nekivetkőztem, szembeálltam tükrömmel, és meglepődtem. Valaki más tükröt tehetett a régi helyébe, mert az arc, amely szembenézett velem, egy ráncosképű öregember arca volt. Semmi esetre az enyém. Bizonyos, hogy a tükörkészítők ma más üveget használnak és így nem csoda, hogy a tükrök is csalnak. Megértem, hogy a fiatalok öregbítik magukat, hogy komoly elemeknek lássanak. De hogy ily csaló tülkökkel minket, éltesebbeket bosszantsanak, engedjék meg, kikérem magamnak. (K.F.I.) ■RBBBHHnBHBanraH Vásároljon magyar könyveket és kérje gazdag árjegyzékünket. CORONA BOOK CO. Mr. and Mrs. Langmar, 136 Walker St., North-Sydney Ausztrália. Minden előtt áll előttem: hűség a fajtámhoz. (gr. SZÉCHÉNYI ISTVÁN) Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. (gr. ZRÍNYI MIKLÓS)
