Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1964-04-01 / 2. szám
4 MAGYAR CSALAD LAJOSSY SÁNDOR: GONDOLATOK „Cogito, ergo sinn.“ — „Gondolkodom, tehát vagyok“. . . — ebben az egyszerűnek hangzó bölcselkedésben a mély értelmezés tág teret nyit messzeható következtetésekre, további megállapításokra és az elvont értelmet a realitás és a hétköznapok problémakörének szintjére szállítja alá. Mondhatnék például, hogy „a gondolat az ember énjét tükrözi“, vagy „a gondolat a cselekvés alapja“ és, úgy érzem, helytálló egy ilyen megállapítás is: „ahogy gondolkodik az ember, úgy is él“. íme, a „cogito, ergo sum“ eljutott a nap huszonnégy órájának minden pillanatához. A gondolat értékét vizsgálva, azt főleg annak kinyilvánításában, továbbadásában kereshetjük. Egy-egy „világgá röpített“ gondolat már nem egyszer romlásba döntötte az emberiséget és hasonlóképpen: egy új gondolat volt az, amely a végpusztulástól megmentette. Maga a világ teremtése is egy gondolat eredménye volt. .. S ml mit sem kívánhatunk ma jobban, minthogy értékes gondolatok legyenek mozgató rúgói az életnek; tiszta, becsületes gondolatok a tettek alapjai. Remélem, hogy ez a kis munka, melyet bevezetni különös megtiszteltetés számomra, segítséget, nyújt azoknak, akik még a szellemiség és idealizmus emberei, de azoknak, is, akik már elmerültek a materializmus útvesztőiben. A gondolkodók számára legyen segítség az emberiséget védő és holnapot építő új nagy gondolatokhoz, s azok számára, akik a lelkiséget és szellemiséget magukban halálra ítélték, legyen segítség a helyes út megtalálásához. Ezen reményben bocsájtom útjára Lajossy Sándor munkáját, melyet úgy igyekeztem sajtó alá rendezni, hogy' az Olvasó az elmélyedés és tanulás mellett élvezetet is találjon olvasásában. „ . . _ Szabó Ferenc * Nincs nagyobb kitüntetés a világon, mint EMBERNEK születni a földre — lévén az EMBER az ISTEN képmása. * A hívő embernek mi sem természetesebb, mint az imádság. A hitetlent kikergetheted vele otthonából. . . * A Bibliát naponként kell olvasni, mivel a lélek, csakúgy, mint a test, naponként szorul táplálékra. * TÖTTÖSY ERNŐ GONDOLATFORGÁCSOK MŰFAJ Hibás vagyok. Gyermeke a kornak, mely rádióaktív kisugárzások nélkül is gondolati szörnyszülötteket hoz világra. Hibás vagyok nemcsak azért, mert túltettem magamat saját fogalmazásomon, hanem azért is, mert egyáltalán megalkotni igyekeztem egy „műfaji“ meghatározást — a tollrajzról. A tollrajzröl (gondolatforgácsról) szerettem volna papírra vetni egy axiómát. Hogy mi az axióma? Megközelítően pontos tudományos meghatározás. * * A földi élet értelme az alkotás. Elvont értelemben ez az öröklét. * Az érvényesülés kulcsa a tudás. Aki tud, csodálatos pályát futhat be az életben, majdhogy üdvözülhet is. .. * Dolgozni annyi, mint imádkozni. * Ne magyarkodj, hanem légy magyar! * Aki pénzedért becsül, térj ki előle. * Akinek rossz a lelkiismerete, éjjel is fenn találod. • Az élet iskolája bölcsőnknél kezdődik és halálunkig tart. * A pénz rabszolgája a bűn rabszolgája is. * A szenvedés tisztít. * Jósorsban se feledd az Istent. Ha egyebed sincs, mint becsületed — gazdag vagy. * Ki ördöggel cimborái, igaz ember nem lehet. * Bár pénz nélkül messzire menni nem lehet, mégis délibábot kerget, aki jövőjét pénzre építi. * Száz hazugság sem tesz ki egy igaságot. * Aki igazságot keres a földön, nincs tisztában az Igazság fogalmával, mert akkor tudná, hogy az ember még önmagát is becsapja. Már itt tévedtem. Lehet-e a művészetet, — s eként a tollrajzot is, — meghatározni tudományosan? Lehet-e a művészetet, — s eként a az emberi hangulatok, érzelmek, vágyak és sóhajok, mosolyok és könynyek érzelmi miriádját? Helyes e az a szerény kis meghaiározás, hogy a „tollrajz egy gondolat vagy gondolatsor lírai hangú vázlata, lerajzolt gondolat“? Lehet, hogy ez a fogalmazás közel jár a valósághoz, de tévedhet, mint minden emberi hasonlat, mely a „másikkal akarja megmagyarázni a másikat", holott minden csak önmagával azonos. Éppen ezért olyan nehéz eltalálni a „műfajok“ határvonalát. Manapság — a paradoxonok korában — kitalálták a száraz tintát és a folyékony ceruzát. Vannak szagos filmek és zenélő szagok. Az absztrakt festészet azt állítja egy nagy pacáról, hogy az „Hephaistos kacaja“, - de ugyanúgy lehet Sába királynője is. Vájjon a költészetben nincsen prózai vers és verses próza? A prózában lírai élmény és versek, amelyekről meg sem lehet állapítani, hogy líra? Vájjon tollrajzban — mint a „gondolatok lírai hangú változatában — nem lehet epigramma, bölcselkedés, mosoly, gúny, vagy szatíra? Kétségtelen, hogy a „tollrajz“ prózai műfaj. De, ha prózai műfaj, s a lírai hangulat teszi átmenetté a lírai élmény és a prózai ábrázolás között, akkor miért he Tartalmazhatna legalább annyi tartalmi változatot, mint a lírai mű maga? Lírában nem lehet oktatás, bölcselkedés, aforizma? Aforizma! Mi is az? . . . Kevés szóval kifejezett maxima! És mi a maxima? Utasítás formájában nyilvánított általános tétel. Hibás vagyok. Gyermeke a kornak, mely mindenfelé keresi saját megható'ozását és éppen ezért meghatározhatatlan. Stílusa: hogy nincsen stílusa! Hogyan tudnám tehát meghatározni egy meghatározhatatlan kor meghatározhatatlan műfaját.. . Mea culpa. . . SZEREZZEN ELŐFIZETŐKET LAPUNKNAK! Megjelenését önfeláldozó készségünk mellett a k. Olvasóink teszik lehetővé. Aki 3 előfizetőt szerez, ingyen kapja újságunkat egy éven át.
