Magyar Család, 1963 (4. évfolyam, 2. szám)
1963-04-01 / 2. szám
6 MAGYAR CSALAO RENDKÍVÜLI HAZAI ÜNNEPEINK összefoglalta: Hámory Várnagy Dalma A budapesti Nemzeti Színház fennállásának 125 éves jubileuma alkalmából ezredszer került bemutatásra a legklasszikusabb magyar drámai remekmű: Madách Imre: Az ember tragédiája. A Pesti Magyar Színház néven 1837- ben létesült (a mai Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán felépült, később tűzvész által elpusztult) első magyar színház néhány esztendeig a vármegye igazgatása alatt állt. A pozsonyi országgyűlés 1841-ben államosította, azóta viseli mai elnevezését is. Az 1837-ig tartó vándorkorszak után jutottak végre állandó hajlékhoz az akkori idők legkiválóbb színészei: Déryné, Kántorné, Jancsó Pál, Kotsi Patkó János, stb. a hatvanas évekig tartó első korszakában tűntek fel: Egressy Gábor, Bartha János, a Lendvay házaspár, Megyery Károly, Szentpétery Zsigmond, Laborfalvy Róza (Jókai Mór felesége!). Nekik köszönhető, hogy a magyar színpadi beszéd megszabadult a németes hangsúlyozástól. A budapesti színházi élet megmagyarosításában komoly és hervadhatatlan érdemeket zerzett a nagy népszerűségnek örvendő, „A nemzet csalogánya“ nevet kiérdemlő Blaha Lujza (családi nevén: Kölesi Lujza), ki 1871-ben került a Nemzeti Színházhoz, melynek 1901-ben örökös tagja lett. A magyar színészet kezdeményezései az iskolai drámák előadásaira nyúlnak vissza. A döntő lépést Kelemen László, a színház első igazgatója tette meg, aki megszervezte az első magyar társulatot, s ezzel megkezdődött a magyar színészek küzdelme a fővárosi német színészettel, melyet csak egy évszázados küzdelem után tudott teljesen leverni. A Nemzeti Színház 125 esztendős múltjából legjelentősebb az 1878-1890 közötti időszak; Paulay Ede szingazgató működése alatt, ö vezette be a realizmus felé való törekvést, a könynyed francia tónust. Ennek a korszaknak kiválóságai: Márkus Emilia, Jászai Mari, Rákosi Szidi, Csillag Teréz, Szacsvay Imre, Halmay Ferenc, Gyenes László, Gabányi Árpád, E. Kovács. A Paulay korszak egy időben erős hanyatlást mutatott, majd váratlanul újra fellendült, s a realizmus és az együttes játék győzelmét hozta kiváló tagjaival — többek között: Várady Aranka, Bajor Gizi, Pethes Imre, Gál Gyula, Odry Árpád —, kiknek alakításaira a nézők, mint halhatatlan élményre gondolnak ma is vissza. Nem szabad elfeledkeznünk a modern rendezői elvek követőinek kiválójáról, Hevesi Sándorról, kinek sokoldalú munkássága nemcsak, mint igazgatónak, hanem egyéb vonalon is jelentős nyomott hagyott a 125 esztendős jubileumát ünneplő Nemzeti Színház emlékkönyvében. Kapható Dr. B. Hámory Várnagy Dalma: Piti és Páti c. kifesthető képekkel illusztrált bájos mesekönyve. Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánljuk. Ara Ízléses kivitelben 0 sh. FOGSZUVASODÁS Rovatvezető: Dr. Árpád Béla főorvos. A civilizált népek táplálékában több a szénhidrát, mint a primitívekében, ezért vált népbetegséggé a fogszuvasodás. Az ellene való védekezés elsőrendű kötelesség, s ennek megelőzése csak úgy lehetséges, ha már a kicsinyeink tejfogait védjük gondos, rendszeres fogmossással minden étkezés után és ügyelünk arra. hogy a túlzott cukorfogyasztással se segítsük ezt elő. Jogos bírálata volt egy francia kollégámnak, aki elítélte a magyarokat azért, hogy minél több cukorka fogyasztásra buzdítják az ország lakosait, ahelyet, hogy annak hátrányairól számolnának be az öles, s csupán üzleti célt szolgáló plakátok ezrei. Nem arról van szó, hogy a táplálkozásunkból teljesen küszöböljük ki a cukorféleségek fogyasztását, de a kis gyermekeknél szokásos nyalánkságok ajándékozására nem lenne szabad őket rászoktatni. A cukor fogyasztásnál a fogak felületén egy lepedék képződik, savképződés indul meg, amely a zománc oldódását. okozza, ami fokozza a szuvasodás veszélyét. A régi falusi szokás következménye volt — amikor cukrozott dudlit adtak a kicsinyeknek —, hogy a tartós szénhidrátártalom követkéz tében körkörös szuvasodás, zománcoldódás, a tejfogak végleges pusztulása következett be. Az étel a szájban a fogakkal kerül közvetlen érintkezésbe. A szénhidrátok legfőbb forrása a cukor és a liszt, melyek felbomlásából olyan termékek keletkeznek, amelyek a legkeményebb emberi szövetféleséget, a fogzománcot is oldják. Nemcsak az emberi, hanem az állatvilágban is előfordul fogszú, a pépes, szénhidrátdús, kevés rágást igénylő ételek hatására (pl. a kutyáknál!) Hosszas kísérlettel kiderült, hogyha pl. fehér egereken, mint kísérleti alanyon, olyan diétát alkalmaztak, melynek alapanyaga szénhidrát, a fogak teljesen elszúvasodtak, ha az egerek a szájon keresztül fogyasztották a táplálékot; azok az állatok, melyekkel gyomorszondán át étették ugyanazt a mennyiséget, tehát a fogaknak az érintése nélkül került emésztőrendszerébe, a szuvasodás legcsekélyebb jele sem mutatkozott. Ez teljesen a szénhidrátok helyi Itatása mellett szól! A civilizált konyhatechnika következtében a táplálkozás a [tubára főtt, pépes és édesebb ételek felé tolódott el. Így két károsító tényező hat egyszerre: csökken a fogak erőteljes rágási szerepe, s a tapadós, pépes, szénhidráttartalmú étel nagyobb mértékben képez lepedőket a fogakon. Pedig a kopás a fogszúvédelem szempontjából előnyös, mert ezáltal a megtapadásra alkalmas, nem öntisztító területrészek simára csiszolódnak, tisztulnak. Ártalmas szénhidrátok: a kekszek, kalács, csokoládé, fehérkenyér, péksütemények, sült tésztafélék. Kanizsay Árva MAASTRICHT A holdfényben, melyet mint hosszú, éles lándzsát a fák közé halkan beszúrt az éj, két lélek tükre megvillant, s mély vágyak kezdtek lomhán buzogni. Minden szó nehéz volt, mert eltörte volna, ha belehull, a csönd kelyhét, melyet félve emelt kezünk a csúcsíves égre fel, ős áldozatként jövendő, szép csodákért. Egy csillag zuhant. A nagy hadúrnak imánk im tetszett, s lágy kézzel szentünk lezárta, inig lassan elült bennünk a vad lárma, s hulltunk mi is, mint csillag, egymás felé a tűzhalálba. (a költőnő sajtó alatt álló verseiből) Mindent az én egyszerű édesanyámnak köszönhetek... Mindszenty József.
