Magyar Család, 1962 (3. évfolyam, 10. szám)
1962-07-01 / 10. szám
Július-Augusztus MAGYAR CSALAY Ill.évf.10.szán. M.Zemplényi Erna APRÖ TÖRTÉNETEK AZ ÉDES szülöihAzböl ZAVODI ÉS A HATÖKÖR Édesapánkhoz külföldi vendégek jöttek,Mintagazdasá.gát akarták tanulnényozni.Az e.-jyik minisztériumi " gazdász " folyton nagyarázott.Rajtamesterünk csak hallgatta,de nem szólt rá semmit.Apán pedig megkérdezte:- Ka Závodi,mit szól hozzá?- Hát csak azt tekintetes úram,ho^y ez az úr ehhö logikus! A pesti úr felfi. yelt.Egy ilyen egyszerű pusztai ember szájából különösen hangzott ilyen megállapitás.Mégis kérdezte tőle: ~ Mit akar ezzel mondani,hogy laikus? Az öreg magyar lehajtotta a fejet,forgatta a kezében tartott kalapját .apámra nézett,s amikor az szemével biztatta,mégis kimondta!- Hát kérem,tisztesség ne essék,de azt magyarul úgy mondanánk, hogy hatőkor. A pesti vendég - dicséretére legyen mondva -,nem sértődött meg, csak jót nevetett a találó kifejezésen. JUHASZ BÖLCSESSÉG Édesapánk keze alá tertozott Kozárom puszta is,mely valamikor nagyobb település volt,s a török időben pusztult el.A völgyben a gözeke római koporsókat vetett ki a földből. Itt,ennek a helyén élt egy öreg juhászs^aszáli bácsi. Egyszer átmentünk hozzá, megnézni a kisbárányokat.Abban az időben történt ez,amikor már igen-igen vártuk a háború végét.Gondoltam egy merészet,s megkérdeztem az öreg juhásztól: t -Haszáli bácsi,maga olyan okos ember.Mondja meg,mikor lesz már vége a háborúnak? Az öreg rátámaszkodott görbe botjára,elnézett a fejünk felett valahová nagyon-nagyon messzire,aztan lassan,minden szót jól megnyomva igy szólt:- Hát kisasszonykán,aki tudja,nem mondja;aki mondja,nem tudja,- én nem szólok semmit! -LEHETSÉGES? LEHETSÉGES! Rengeteg birka volt Kaszál! bácsi keze alatt.Valamennyit "személyesen '• ismerte .Mindegyikről tudott valamit mondani, de mi valahogy mégis kételkedtünk ebben a " személyismeret ,f -ben.Lehetetlenségnek tűnt fel a megkülönböztetés,amikor nekünk mind olyan egyformának látszott. Amikor már a zárdában éltem és Márta húgom először jött el meglátogatni, én sorra megmondtam,hogy ki haladt el előttünk,hátulról is felismerve a személyeket.Márta elgondolkozva mondta:- Te,én most már elhiszem,hogy az Őre,; KaSzali bácsi minden birkánkat felismert,ha te ezeket az apácákat,akiket én elölről is nine egyformának látok,hátulról is meg tudod különböztetni egymástól. ODOR,MINT METEOROLŐGUS Édesapánk a határba készült.Borús,bizonytalan idő volt.Előállt a kocsi.Édesapám megkérdezi a kocsisunkat:-No Odor,lesz-e eső? Odor bácsi körülnéz,azután visszafordul és leszól a bakról:- Há„t,ha így marad az idő,akkor bajosan tekintetes uram! Toliam az igaz,hu barát... A csöndnek hangot,a zajnak csöndet ád!
