Magyar Család, 1962 (3. évfolyam, 10. szám)

1962-07-01 / 10. szám

Július-Augusztus MAGYAR CSALÁD III.évf.10.szén.- Derik,dógos jány vagy te Teruska,ugyancsak jó* jár veled az u­­radi A lány egészségesen ránevetett.- Ugyan idesápén.. . Kocsordás megropogtatta a csontjait.- E'nézök a gazdakörbe. Miska igazgatta a bajszát és készült Julishoz.Kocsordásné tiszta kötényt kötött,babos kendöt és a hátára a nagy kötött kendöt,azt én átnent egy kicsit a konaasszonyhoz,vitt neki egy kis fánkot kotoló­ba. Kocsordás éppen az istáiéból jött ki,hogy nielött elnegy,nég egy pillantást vessen a jószágra,amikor feltűnt a legény a kapuba.- Jónapot aggyon Isten gazduram!- Aggyon Isten! “ Jo idő járja errefelé ugyancsak.- Megtöszi!- Csak aztán ki ne pájjon az őszi.- Máj mögóvad Gyertyaszentelő után. Újra a legény kezdte;- Osztán hogy szavam ne felejcsen,Mizsei Andris köszöni a segít­séget ,mer ,hogy hazaengedték a katonaságtu'... Kocsordás rászúrt a szemével.-No csak nem megint bába miatt gyütté',de szapora a Rozá,ltok... Mindketten nevettek.-Nem,most nem amiatt gyütten,csak ippeg gyüttem...- Csak ippeg gyüttél?Oszt megint futtái!- Nem égiszén mer' hogy nem.vét sürgős ezérányban,csak a fólénak kerültem,mert a csapáson nem sülyed a csenma...- Ügy biz a'. Elhallgattak. Kocsordás kezdte most meg.- Osztán csak ezir gyütté Earkaspusztá.ru' ?- Csak ezir!- Hm. Szán csilingelt az utcán.- Kopik ám a csenma,osztán nagy ára van,akár Madarason,akár Kar­cagon.- Igencsak,de jász' ember nem járhat mezétláb,nég,ha nincs is fö­••• Ez talált,mert Kocsordás felkapta a fejét.Mintha a legény azt mondta voina,hogy azért jött mert ötven hold földje van nadrágszij­­nyi darabokban,azért még nem kell a földnélküli embert lenézni.Ne­mes ember, magyar ember,méghozzá jász,csak éppen szegény.Valahogyan ez lett volna a magyarázata,hogy Rakottyás Pista rá merte emelni a szenét Kocsordás Tepuskára,a gazdalányra.Mert azt is figyelembe kell venni,hogy mit mond a.falu.Mindjárt kikezdenék,hogy a hires gazda - lány,osztán csak egy zsellért kapott,pedig de nagyra vótak vele.De Kát majd -elválik,hogy megállja-e a helyét.Nem az ö hibája,hogy nincs földjük,hiszen Kocsordás gyermekeinek is már tíz hold jut,aztán ki tudja,hogyan lesz. Visszaköszöntötte a járókelőket. ~ Hátha mán eddig együtté,nizzé bé a házba e kicsit mögmelegedni, én átírnék a gazdakörbe,meghallgatom a rágyiót,meg beszénni egyet. A legény bévül volt a kapun és a kutyák már nem is acsa.rkodtak rá. Teruska hamar kiszaladt' a szérüskertbe,mintha ott lenne dolga,a­­lig'tudta a szüle elékurjászni. ~'G'yüjjék mán' bejjebb!

Next

/
Thumbnails
Contents