Hajnal Jenő (szerk.): Ötvenéves a Zentai Művésztelep (Zenta, 2002)

JEGYZETEK

1. Ács József (Topolya, 1914—Újvidék, 1990). 1934 és 1938 között látogatja Belgrádban a Művészeti Iskolát, majd beiratkozik a belgrádi Képzőművészeti Akadémiára. 1938-ban vesz részt először kollektív kiállításon a szabadkai Népkörben. A háború kitörése után Topolyára megy, és ott rajztanárként, majd rövid ideig Újvidéken és Zentán dolgozik, itt elveszi a fiatalon elhunyt Mestrovic-tanítvány, Tóth József nővérét. 1952 végén Újvidékre helyezik az iparművészeti iskola igazgatójának. 1956 és 1980 között a Magyar Szó magyar nyelvű napilapban képzőművészeti kritikusként dolgozik - műterme szintén a Forum Kiadóházban található. Irodalom: Miloš Arsié: JožefAč [Ács József], Újvidék, 1986, Kortárs Képzőművészeti Galéria. Kortárs magyar művészeti lexikon, I. kötet. Budapest, 1999, Enciklopédia Kiadó.

2. Duránci, Béla: Umetnicke kolonije [A művésztelepek]. Subotica, 1989. 69. p.

3. Magyar Szó, 1952. VI. 2.

4. Magyar Szó, 1952. VII. 24.

5. Magyar Szó, 1952. VIII. 10.

6. Gajdos Tibor: Szabadka képzőművészete. Szabadka, 1995, 243. p.

7. Duránci, Béla, 1989, 68. p.

8. Stepanov, Sava: Lokalno i univerzalno u slikarstvu Umetnicke kolonije Sente [A helyi és az univerzális a Zentai Művésztelep festészetében], A zentai Városi Múzeum és Képtár katalógusszövege. 1992, 1. p.

9. Herceg János: A Zentai Művésztelep kiállítása. Híd, XVI. évf. (1952. szeptember), 552. p. In Tripolsky Géza (szerk.): Zentai Művésztelep - Umetniéka kolonija u Senti. Forum, Újvidék, 1980,75. p.

10. Jelentőségéről retrospektívan és röviden Petar Budovaléev is írt Sliku u narod [Képet a nép közé] címen. Dnevnik, Növi Sad, 1974. november 3.

11. Kovaéev-Ninkov, Olga: Profesori likovnog vaspitanja senéanske gimnazije [A zentai gimnázium képzőművészeti nevelés szakos tanárai] Senéanske muzejske sveske 1. Senta, 1996.

12. Tripolsky Géza (szerk.): Zentai művésztelep - Umetniéka kolonija u Senti. Fórum, Újvidék, 1980, 92. p.

13. A Csurgó csoport 1967-ben egy Szabadka melletti helységben alakult meg, amelynek a nevét viseli. Sikeres működése folytán Fórum-díjban részesült, és Zentán is rendezett tárlatot, amely 1969. február 9-ig tartott.

14. Lásd a fennállása 40. évfordulójának szentelt katalógusban - szerzője Olga Kovaéev - a festőkolónia tematikai kronológiáját. Városi Múzeum és Képtár, Zenta, 1992.

15. Bori Imre: Kép és vers Zentán. 1969. In Bori Imre: Identitáskeresőben. Újvidék, 2000.

16. Kép. Költemény. Képköltemény. 1975.

17. Stepanov, Sava: JoiefAé - izmedu racionalnog i iracionalnog [Ács József a racionális és az irracionális között]. Ács József. Újvidék, 1986, Forum.

18. Ács József: Programozott művészet. Magyar Szó, 1969. szeptember 14. 15. p.; A képzőművészet lemaradása a Vajdaságban. Magyar Szó, 1969. december 14. 14. p.

19. Baráth Ferenc (Magyarkanizsa, 1946) grafikus-formatervező. A képzőművészeti kart Belgrádban 1967-ben fejezte be. 1968 és 90 között a Forum Kiadóház és az Új Symposion lap grafikai szerkesztője. Az Újvidéki Színház magyar nyelvű

plakátjai tették közismertté. Több elismerés kitüntetettje.

20. Kapitány László (Regőce, 1937) grafikus-formatervező. 1955 és 60 között az újvidéki Iparművészeti Iskolát látogatja. 1960-tól a Forum kiadóház grafikai szerkesztője. 1968 és 72 között a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének elnöke. Több jelentős elismerés kitüntetettje.

21. Maurits Ferenc (Újvidék, 1945) grafikus, festő, költő. Az iparművészeti középiskola grafikai irányzatát Újvidéken fejezte be 1965-ben. Az 1966 és 83 közötti időszakban az Új Symposion grafikai szerkesztője, vizuális image-ának létrehozója, 1983-tól a Fórum kiadóház grafikai szerkesztője. A vajdasági magyar könyvkiadás illusztrációs műfajának legjelentősebb egyénisége. Számára egyaránt fontos a szöveg és a rajz. Maga is kiadott versgyűjteményeket saját illusztrációkkal, pl. a Piros Frankensteint, 1970, Telep, 1975 stb.

22. Markulik József (Csantavér, 1935) festő, képzőművészeti pedagógus. Az iparművészeti középiskola dekorációs festészeti irányzatát 1959-ben Szarajevóban fejezte be. Az Újvidéki Tanárképző Főiskolán 1967-ben diplomáit. Képzőművészet-tanárként szülőfalujában dolgozott. 1970-től teljesen mellőzi a vizuális kifejezés klasszikus formáit, és a konceptuális művészet köréhez tartozó kutatásoknak szenteli idejét, szorosan együttműködve a Bosch+ Bosch csoporttal és Ács Józseffel.

23. Lásd Olga Kovaéev: Pál Petrik iz sencanskog ugla [Petrik Pál zentai szemszögből], Rukovet, 8-9. szám, Subotica, 1996. szeptember 70-72. p.; Pét-