Burány Béla: Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal - Zentai füzetek 8/E. (Zenta, 1973)

Jegyzetek

25. — Felmentem a hegyre. Egyetlen motívumra, a visszatérő keresés motívumára épített ballada-töredék. — Az első versszak vajmi kevés sikerrel igyekszik kerekké tenni ezt a koldusénekszerű dallamon énekelt, az adott motívumot úgyszólvány teljesen kimerítő balladát. Az első versszak, mely 'valószínűleg nem utólagos pótlás, hanem nagyon leromlott töredék, hihetőleg nagyon hosszú történetet lenne hivatva helyettesíteni.

A visszatérő keresés motívuma a »szégyenbeesett lány« balladacsoporton kívül egy másik, nagyon régi ballada típusnak: az »eladott lány« balladatípusnak is fontos kísérője. A »vőlegény« szó használata, valamint a töredékes versszak első két sora: a hegyre való felmenés és a völgybetekintés a keresés motívum előtt arra enged következtetni, hogy az itt közölt töredékünk az »eladott lány« balladatípus valamelyik változatából maradt vissza.

(Pl.: »Inasom,inasom, kezem táplálója,

Eredj fel a hegyre, ama nagy toronyba,

Nézz széjjel, nézz széjjel a bécsi pusztába,

Nem látsz-e valakit, nem látsz-e valakit? ...«

— »Erzsébet kisasszony«, Fincziczki Mihály gyűjtése, Ung.—

»Bátori Kalára, édes, kedves jányom,

Állj fel az kőpadra, állj fel az kőpadra,

Nézz ki az ablakon, jön-é most valaki? ...«

— »Bátori Kalára«, Kodály gyűjtése, Nagyszalonta.

»Állj fel lányom, állj fel, állj fel a kőpadra,

Nézz ki az ablakon: mit látsz-e alatta? ...«

»Boriska szép lánya«, Gyulai Pál gyűjt.

Gyalu, Kolozs.

26. — Fehér László. — Középkori keletű ballada. Tárgytörténete szerint olasz eredetű. Magyarországon 1547-ben jelenik meg az első írásos, latin nyelvű levél-hír egy hasonló tárgyú eseményről Milánóban, melytől a balladát származtatják. — Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, »Fehér László« címen ismert ballada személyeiben s más vonatkozásaiban is teljesen magyarrá vált, balladái értékben tökéletesedett.

Az itt közölt töredék, bár nagyon hiányos, azon a tényen túl, hogy vidékünkön még lejegyezhető, egyéb szempontból is érdekes: szövegünk az eddig ismert változatok közül leginkább a Kálmány Lajos által, dallam nélkül lejegyzett szövegre emlékeztet, szinte töredékének tűnik. Bár ezt már nem lehet egészen biztosan állíta83