Burány Béla et al.: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén - Zentai füzetek 8/B. (Zenta, 1966)

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske

Ketten fent összefogott kézzel aranykaput tartanak.Előbb azonban súgva megbeszélik, melyikük az aranyalma,s melyik az aranykörte.A többi összefogózva,láncot képezve sorban bújik át az aranykapun.Az utolso ütemre lezárul az aranykapu, s akit foglyul ejt, attól megkérdezik:- Kihö mész? Aranyalmáhó, vagy arankörtéhö?

Amelyiket választ ja,annak a hátamögé áll,megfogja a vállát, úgy,hogy a továbbiadban a kígyózó sor az ö keze alatt is átbújhasson.így megy a játék,míg valamennyi várkerülö játékos el nem fogy.Akkor az aranykaput képező két játékos lent összefogott két karja közé veszi egyenként a többi játékost s megállaoítja,hogy angyal vagy ördög,úgy, hogy a dallam ütemére himbálják jobbra-balra,annak meg azt kell tennie amit mondanak neki,de nem szabad nevetni:Akkor angyal.Ha nem teszi,vagy nevet: ördög.

k---f . —f---JL \ 1 1 r i

I---V m

*

An-gyal vagy-e,ör-dög vagy-e? Nézz az ég- re,köpj a földre,

£_]■■ i-L_rrü

« Hú-tasd ki a fo - ga-dat,

=t=f=z ~~ [_í ^

(Rázd

rf=-t=

meg a

1 } j

far-ka -dat,)

— ~ ' I . 1

á _ _á

___f_----J---i 1

Va - ló-sá -gos an - gyal!

(ör - dög!)

A végén az angyalok párosán egymással szemben állnak,nyitott tenyereikkel apró,vágó muzdulatokkal "motolláinak",s megmotollálják az ördögöket,akiknek sorfaluk közt kissé lebukva, sivalkodva át kell szaladniok.

Zenta,1972.