Burány Béla et al.: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén - Zentai füzetek 8/B. (Zenta, 1966)

Jegyzetek

53. — A két testvér által együtt énekelt változat éneklése közben Burány Ferencné Kaszás Klára a „Ha belőle, belőle” után, (a „Rózsa volna -belőle” helyett) egy kifordulócskás motívummal hirtelen le is zárta a dalt. Burány Béláné folytatta tovább, az „A pünkösdi rózsá”-ból ás ismerhetett rész hozzákapcsolásával. Továbbénekelíte aztán Burány Ferencné is. A tisztázni akaró rákérdezés bizonytalan választ hozott. Burány Bétláné és Burány Ferencné felsőhegyi lányok, onnan kerültek Zentára. A Felsőhegyen gyűjtött 54. sz. változat az összekapcsolódott formát erősítette meg. Ez azonban nem zárja ki a röviddbb variáció használatát sem.

Az 53—62. sz. dalok a párválasztó táncok közé tartoznak, cserélődő táncosokkal. (M.N.T. 737. old.).

Az 55. és 61. sz. dalunk lejegyzésénél számunkra is megdöbbentő volt a régi kezdő kép új tartalmú alakulása. („Fájához készül, Németországba”). A változást nem tartjuk véletlennek. A lejegyzés éveiben Vajdaságban igen sok az olyan család, melynek családtagja, rokona vagy jó barátja dolgozik mint kivándorolt, vagy vendégmunkásként a nyugati országokban, nagyrészt Németországban (Gastarbeiterek).

56. — A „csicsa” szó bácsi-t jelent, szerbül.

58. — Éneklője „Nem nagyon jó gyün má ez ki!... ” mondattal zárta a töredéket. Kár. Záró részlegét másutt sem tudtuk kiegészíteni.

63. — A játékrend szerint a várkörjárás típusú játékok közé tartozik. (A kör körbejárása, szaporodó láncszemű láncban. L.: 96. 97. sz. játékainknál. („Leánykérő játékok” M.N.T.-Gy. 746. old.)

64—70. A hidas, ill, kapus játékcsoportba tartoznak. (M.N.T.-Gy., 751. old.).

64. — Éneklője, Mangurás Annus néni a következőt mesélte szalagra e játékkal kapcsolatban: „Lehettem oan 12—14 éves. Ősz bőtbe! Bőtbe, akkó mán tuggya emútak a fagyok, mindén, osztaikkó nem mentek úgy tokajozni a házakhó”-(a fiatalok téli összejöveteleit inkább a játék kedvéért, de különböző munka, „csinálás” címe alatt tokajozásnak hívták Zenta perifériáján, még a huszas években is.) — „hanemakkó osszekapaszkottünk, ott, ahun most a Janovácná vannak azok az új házak! Az vót a kanász-gödör. Osztaikkó abba mink ott összegyülekésztünk, ésakkó — legLnyék, lányok, — akkó ősz n-ekifoktunk Búj^bújj-zöd-ágazni!

Eméntünk a Kertek-tü a Tiszapartig, ”— (másfél, két km.) "még az Alvégét összejártuk, néha kilenc-tíz órakkó mentünk haza! Vótunk néha ötvenenn is! Még tán többenn is! Vótak nagyok is. Azok a nagyabb legínyékké búj-búj-ződ-ágasztak. A kdssebbek min-186