Burány Béla et al.: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén - Zentai füzetek 8/B. (Zenta, 1966)
Jegyzetek
10. — Dallamáról ítélve polgári eredetű. Édesanyjától tanulta. („Anyukám most százvaiahány éves vóna.'’) Bár tanyán volt gyermek, szülei Béosben taníttatták. 11—20. A hint áztató dalok tulajdonképpeni szerepére, céljára a Szél Péter által énekelt szöveg vet legerősebb fényt. A hintázni akaró ugyanis, általában mindig több volt, mint a „lökő”. S hogy egyik se hintázzon többet a másiknál, a dal ütemére ment a hintáztatás, a végén cseréltek. Szalainé (19. sz.) szavai szerint: „Hogy ne csak égy hintázzon. Vagy, hogy az egyik né hintázzon tovább, mint a másik. Ahogy löktük, úgy montuk.” Nagy Mátyásné (12. sz.) szövege végére, az „Elvisznek az angyalok” után még kuncogva hozzátette: „Az elökre még sz.. ok!” Egyébként az övével majdnem teljesen azonos hintáztatót Oromhegyesen is lejegyeztünk, kevés szövegeltéréssel: a „Tíz, tíz, Tisza víz, Olyan mind az aran víz” helyett azt énekelték, hogy „Tíz, tíz, tiszta víz, Ungém gatyám csupa víz,,. (Szél Istvánné Szabó Julianna, 74 éves.). A Melánkné és Bezdánné (17. sz.) által énekelt hintáztatóban (Pádé) egy visszatérő dallamvonal („Olyan mint ,a folyóvíz”, „Belehalt a Tiszába”, „Süti, főzi kolbászát”) valószínűleg a „Kad se cigan zaželi” kezdetű szerb gyermekdalból feontaminálódott, amit ez a generáció tandalként tanult az iskolában. (L.: 120. sz. dalunkat s jegyzeteit!) A több szövegben előforduló „Pad alatt, pad alatt égy kis ház” kezdetű szövegrész önállóan, mint szöveges kiszámoló ma is használatban van még Zentán. 21—22. Mi játékbahívóként jegyeztük le. Ezt a jelentését, szerepét, valószínűleg utólag kapta, a nagy, bő szoknyák elhagyása után. Eredeti tartalma az volt, hogy „Akinek a gyors perdüléstől feldudodó szoknyája a legnagyobb rózsát adja, az a győztes. (M.N.T.-Gy. 714. old.). 23—31. Dallamuk a legtöbbször csak a recitációt kíséri. Helyenként jelentkezik csupán egy-egy díszesebb fordulat. A publikált anyagokban viszonylag kevés a dallamos kiolvasó. 25. — A bánáti dohánytermelő falvak népének az ilyen jellegű finánchoz való viszonya nem véletlen. 26. — Bankáné férje Banka Mihály nyugdíjas juhászszámadó a végén hozzátette: „Té még nyal’ föl a f ... t! — Mink. fiúk úgy montuk.” 30. — Megjegyzésünkre, hogy mintha nem lenne befejezve, Banka Mihály nevetve hozzátette eredeti két utolsó sorát: 182