Burány Béla et al.: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén - Zentai füzetek 8/B. (Zenta, 1966)

Jegyzetek

6. — Éneklője: Bodor Péterné Kalmár Teréz anyai nagyanyám volt. Megh. 1958-ban, 77 éves korában.

7. — Bár nem dallamos, csak tagoló szöveg, közléséit táncoltató volta miatt tartottuk indokoltnak ebben a füzetben.

8. — Aipám (megh. 1949-ben 41 éves korában) hintázltatott így a térdén, aztán a vetetten ágyba dobott. A helyes szöveg tehát alighanem „régi dunna”. De ilyen szövegvéget is hallottunk:

Ha nem a Tiszába,

Akkor a Dunába,

Ha nem a Dunába,

Maradj a hintába!

(Botrány Ferencné Kaszás Klára, 70 éves, Zenta)

Másik ágybavetődő játékként apám néha az ágy végére állított, ott tagolva mondtuk:

Pap (vagyok,) prédi-/ kálók,

Nincsen (pénzem,) csaík úgy (állok,

Hopp!)

De nagy ez az á-(rokk!)

A ,,-rokk!”-ra ugorni kellett. Néha az épp frissen megvetett ágytba, — ha anyámmal évődött.

Még más játékunk az ágyban az volt, hogy hanyattfekvő helyzetben lazán hagyott lábaimat ekeszarvként emelve felvátva hajlította be térd-váll közeiig, a következő szövegre:

Szánt öregapám,

Szánt, szánt,

Ösztökéli, ösztökéli,

Ki-ive ti az ekét!

Az utolsó sor szövegére mindkét lábam egyik, vagy másik irányban „vetette ki”.

9. — Feltehetően régi (cigány?) táncdalból lett gyermek táncolta tó. Erről tanúskodik következő lejegyzésünk:

HOTYHA ENGEM VALAKI

. Körösi Gergelyné Masinás Franci, 82 éves

==

Qr 4

__1

_____*

—J

—*

—J

—

Hoty-ha én-gém vala — ki

180