Kiss Lajos: Horgosi népdalok - Zentai füzetek 8/F. (Zenta, 1974)
Bevezető
BEVEZET Ő Horgos és a régebben hozzátartozó tanyacsoport: Királyhaloramai nevén Bácsszőllős - 3aőki Vinogradi - népdalait tesszük közzé kiadványunkban. 'Megjelenését időszerűvé avatja Horgos község végleges megalakulásának kétszáz éves jubileuma. A ha tárában nemrég feltárt templomrom és sirleletek bizonyítják, hogy már a tatárjárás előtt állandó település volt, amely a XIV-XV. században ismét fel is újult. A török idők alatt elpusztult, és csak 1640-ben említik írott források "Horgos puszta" névvel. A törökök kitakarodása után újra benépesült, és az akkor szervezett Tisza-Marósmenti határőrvidék ellátásában fontos szerepet játszott. 1746-ban a királyi kincstár javára elárverezték, és 1751-ben Kárász Miklós szegedi főjegyző birtokába jutott, aki megkezdte uradalmának fokozatos benépesítését. A telepesek részben a környező vidékről,részben a Felvidékről, főleg Heves és Borsod megyéből költöztek át. Önálló községgé Horgos néven 1772-ben vált, s attól kezd ve rohamosan fejlődött. Az 1848-as polgári^forradalom után a volt telkes-jobbágyok megszabadultak a hűbéri terhektől és gabonát, paprikát és szőlőt termesztettek a sajátjukká vált kis földjeiken. Szorgalmas munkájuk eredményeként 1871-ben nagyközséggé vált Horgos, amelyhez hozzátartozott több más határrész mellett Királyhalom is. A trianoni béke a nagyközséget a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolta, ahol a lakosság kitartó, szorgos munkája réven a horgosi paprika,_ bor, gyümölcs megtalálta új piacait. A második világháború után 1946-ban a nagybirtokok kisajátításakor a mag ar 1 földmunkások és kisparasztok is földhöz jutottak. Ma irar az államközi kapcsolatok a szocialista Jugoszlávia és Magyarország között is mindinkább bővülnek és elmélyülnek. Horgos és környéke igen gazdag népi hagyományokban. Erre már a mult században felfigyeltek a néprajzkutatók, és Gyulai Fái, Arany Lászlóval együtt 1871-ben "Elegyes Gyűjtés" c. népköltészeti kiadványban közöl a kiváló szegedi tudós Csaja lár Benedek gyűjtéséből egy Horgosról származó betlehemes - játékot. Méltán büszkék a horgosiak arra, hogy a világhirű zeneszerző és zenetudós: Bartók Béla^egyik első népdalgyűjtési helye Horgos volt, 1906-ban. Gyűjtése tíz napig tartott, mialatt Balázs Bélával - "A fából faragott királyfi" és a "Kékszakái lú herceg vára" szövegszerzőjével együtt a Baranyai - csaláct vendége volt kamaráserdei villájukban. A gyűjtött 25 dallamot - gépi felvétel nélküli lejegyzésben - a Néprajzi Múze umban helyezte el. Ezekből kiadványunkban 8 Bartók-féle dallamváltozatra hivatkozunk: a 15., 32., 51., 87., 107-, 118., 151. sz. dallam jegyzetében, mint amelyeket Bartók kézirata szerint Horgoson gyűjtött, mig a 49. sz. "Alföld" jelzésű ugyan, de a horgosi dalok között van. Rágtuk kívül még 5 Bar tók által gyűjtött dallam változatát talaltam meg Horgoson és környékén, de ezek - mint műdalnak számitók - nem kerültek közlésre kiadvány inakban. 3.
