Burány Béla: Zentavidéki népballadák - Zentai füzetek 8. (Zenta, 1964)

— Jó napot, jó napot, ösmeretlen anyám,

Hol van az én rózsám, Londováli Ilonkám?

— Lent van a folyosón, fehér lábát mossa,

Fehér lábát mossa, szívét vigasztalja.

— Nincsen ott, nincsen ott, ösmeretlen anyám, Hol van az én babám, Londováli Ilonkám?

— Lent van a kiskertbe, virágot szedeget, Virágot szedeget, koszorút kötöget.

— Nincsen ott, nincsen ott, ösmeretlen anyám, Hol van az én rózsám, Londováli Ilonkám?

— Mit tűröm tagadom, ki köll mán vallanom, Bent fekszik szobába’, gyász koporsójába’.

Kis Miklós királyfi mikor ezt hallotta,

Tőrét kirántotta, magát szívenszúrta:

— Testem a testedre, lelkem a lelkedre,

Lelkem a lelkedre. nyugodjon egy helybe! —

1962 (1954)

23