Pejin Attila: Zenta 1848 - 49-ben. Forrásválogatás - Múzeumi füzetek 4. (Zenta, 1999)
hogy Zentára vésztörvényszéket rendeljen. Ez a vésztörvényszék 1849. május 22-ig működött és meghallgatva a panaszokat, 47 zentai szerbet halálra ítélt, és mindannyit Zentán május 22-én agyonlövette. A Zentára helyezett vésztörvényszék által a mondott időben agyonlőtt szerbek neveiből2 kitűnik, hogy azok csakugyan majdnem mind zentai szerb családokból valók voltak. Mindezek megtörténte után csend lön. A kifolyt vérözön felszáradt, s megtermékenyítette a hazai földet a szabadság szeretetére. A zentai mészárlás alkalmával elhullott áldozatok neveinek csak egy részét tudjuk a tanúvallomásokból. Legnagyobb részük azonban az ismeretlenség homályába merült. Midőn a zentai vasútépítés 1889-ben megindult, a zentai 1849-iki sáncok egy része is felásatott, az ott talált hamvak egy közös sírban, a zentai felsővárosi temetőben helyeztettek el, mely sírdomb fölé Zenta város közönsége 1.600 korona költséggel egy díszes fekete márvány emlékművet emelt, a következő felírással: A MAGYAR SZABADSÁGHARC 1849. FEBRUÁR HÓ 1-ÉN ELVÉRZETT SZERENCSÉTLEN ZENTAI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A HÁLÁS UTÓDOK. 1893. NYUGODJANAK BÉKÉBEN. (.A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve, XXVII. 1. füzet. 1912. 11-17. p.) Jegyzetek: * E szöveg felolvasásra került a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat 1913. évi nagygyűlésén is, valamint a Társulat évkönyvén kívül a zentai Összetartás egyik számában (1914. február 15. 1-4. p.) is közlésre méltatták. A két szövegközlés között jelentéktelen eltérések vannak, amelyekre, ha szükségszerű, csillagos végjegyzetben hívjuk fel a figyelmet. A számozott végjegyzetek viszont a szöveg szerzőjétől származnak. ** Összetartás: „A közelgő veszedelem hírére már január hó vége felé sok család elhagyta Zentát...”. Az „intelligens” minősítés itt nyilván tudatosan maradhatott el, bár nem tudni, milyen értelemben használta azt eredetileg Dudás; vajon az értelmiség vészhelyzetbeni közhelyszerű viselkedésére utalt, vagy pedig egyszerűen arra, hogy az okosabbja már időben elmenekült? *** Összetartás: „A magyar szabadságharc egyetlen nagy csatájában sem volt annyi halott, mint a zentai vérfürdő alkalmával. A zalatnai mészárlás sem volt ehhez fogható. Sokan felakasztattak, agyonverettek, vízbefullasztattak, legtöbben seregestői kihajtattak az adai-úton levő epreskertnél állott, úgynevezett dézsma-magazinum mellé és ott rakásra lövettek.” 1 Demcsa meggyilkolásának közvetlen okozói, valami Miskei Mátyás és társai utóbb Szabadkán vésztörvényszékileg agyonlövettek. 2 Ez a névsor közölve van az osztrák kormánylap: a Magyar Hírlap 1850. okt. 17-iki számában. A Magyar Hírlap ún. Hivatalos mellékletében az osztrák kormány közölte mindazon kivégzettek névsorát, akiket magyar kormány bíróságai, rögtönítélőszékei, katonai hatóságai kivégeztettek. Ezzel egyensúlyozni akarták a külföldre menekült magyaroknak ama „nagyításait”, mintha csak az osztrákok kegyetlenkedtek volna. 10
