Dávid Lajos (szerk.): A Teleki család örökében. A bányavidéki Telekiektől a nagybányai Teleki Magyar Házig (Nagybánya, 2020)
Teleki Blanka
TELEKI BLANKA A művészettől a nőnevelésig Teleki Blanka fiatal korában művészi pályára készült. Mivel „lakhelyében mesterekre szert nem tehetett", könyvek segítségével képezte önmagát. „A rajznak minden nemét kitanulta, s rajzón, toll és krétán kívül rajzolt ezüst vesszővel is kutyabőrre...”. 1825-ben, akkor tizenkilenc évesen felkerült Brunszvik nagymama budai házába, hogy ott megfelelő mesterre tehessen szert. Thugut Heinrich, a fiatal bécsi festő Brunszvikék hívására költözött a magyar fővárosba. Később többek között Barabás Miklós, Léon Cogniet és Ferenczy István műhelyében tanult festészetet és szobrászatot, Kolozsváron, Párizsban és Budapesten. Barabás szerint Blanka „nem mint dilettáns, de mint valami művésznő kezelte a rajzónt... Ilyen szellemes és komoly szorgalmú tanítványt bárki szívesen láthat az oldala mellett." A művészettel egészségi okokból mégis felhagyott, s negyvenedik évéhez közeledve, nagynénje, az első magyar óvodákat alapító Brunszvik Teréz hatására elhatározta, hogy hazafias szellemű nevelő intézetet nyit Pesten magyarul nem, vagy alig tudó arisztokrata családok leányai részére. A pesti Lipótváros peremén lévő Sétatéren, ahol a lakása is volt, kibérelte a 204. sz. ház (ma: V. kér. Szabadság tér 3.) azóta lebontott második emeletét, s 1846. december 1-jén megnyitotta intézetét, amely azonban csak 1847 augusztusában kezdett benépesülni. „Főtanítóul" a grófnő Fejér (később: Vasvári] Pált, a márciusi ifjak egyik vezéralakját, segéd-nevelőnőnek Lővei Klárát, az (egyik] első női újságírót, későbbi rabtársát választotta. A leányokkal a grófnő is sokat foglalkozott: gyakran vitte őket kirándulni a budai hegyekbe, ahol a Szózatot szavalgatták, máskor felolvasott nekik. Az intézet 1848 szilveszteréig állt fenn. Tizennégynél több növendéke sosem volt, Teleki Blanka „nevelésügyi kalandja" mégis történelmi jelentőségű, az idegen nyelvű és érzelmű arisztokrácia visszamagyarosítását célzó nőnevelő intézet felállítása ugyanis elsősorban politikai tettnek számított. . diämr:
