Dávid Lajos (szerk.): A Teleki család örökében. A bányavidéki Telekiektől a nagybányai Teleki Magyar Házig (Nagybánya, 2020)
A Teleki-család örökében
A TELEKI-CSALAD OROKEBEN nem sikerült megnyitnia, az épületet, ezt a jeles Telekiemlékünket azonban megmentette a pusztulástól, s a falu határában rejtőző családi sírhelynek is gondját viseli. A harmadik jeles bányavidéki Teleki-emlékhely gróf Teleki Sándor költői kastélya, ahol Petőfi és ifjú felesége, Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Nem véletlen, hogy a Költőn 1960 óta működő emlékszoba a magyarság egyik zarándokhelyévé vált; évente sok ezer turista keresi föl a helyet, ahol Petőfi számos hallhatatlan szerelmes verse, így a „Szeptember végén" megszületett. A községi vezetés kitartó előkészítő munkáját több próbálkozást követően siker koronázta, így európai uniós pályázati forrásból 2017 és 2020 között lezajlott a XVIII. századi eredetű kastély teljes műemléki felújítása. A Teleki család negyedik tagja akit említenünk kell, bár e kiadványban kevés szó esik majd róla: II. Teleki Mihály, Kővár főkapitánya, aki a család befolyását és vagyonát megalapozta. Apafi Mihály nagyhatalmú kancellárjaként a hanyatló Erdély egyik legbefolyásosabb embere volt. Sok érdekes anekdota maradt fenn személyéről, ezek mindmind bölcsességét, politikai előrelátását igazolják. Kővár, amelynek a XVII. század közepén ura volt, s amelyet Erdély egyik legnagyobb erősségeként emlegettek kortársai, ma már csak romjaiban látható, huszonegynéhány kilométerre Nagybányától. A Rákóczi-szabadságharcot követően robbantották fel, mert rejtekhelyei nyújtott a nagyságos fejedelem visszatérésében reménykedő kurucoknak. Jelen kiadvány következő lapjain a felsorolt jeles Telekiek közül az első három - Pál, Blanka és Sándor - életét foglaljuk össze röviden, s bemutatjuk az intézményt, amely a család nagybányai kúriájában szolgálja ma a bányavidéki magyar közösségeket, közművelődést.
