Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

1902-ben sor került a második épület felavatására is, ezúttal a Gutin-csúcs alatti Mlesnicán (Mlejnita). Siegmeth Károly leírása szerint ez a turistaház verandából, két tágas, kályhával ellátott szobából és egy konyhából állt, amelyben a tűzhely volt. A melléképület a vezetők és a szolgaszemélyzet, valamint az istállók részére emeltetett, egy tágas pavilon pedig a szabadban való étkezés céljait szolgálta, ahonnan „a Gutin sziklái közvetlen közelből láthatók és a nyereg 1-1 1/4 óra alatt kényelmesen elérhető” - olvasható az 1908-ban megjelent Rozsály-Gutin hegyvidékben. Ugyan itt a menedékház felszentelése alkalmával tartott „népünnepélyről” is találunk hangulatos leírást: „a románok nemzeti táncaikat táncolták és a turisták mulattatására bús dalaikat hangoztatták... Az általános figyelmet egy valóságos havasi pásztor is magára vonta, ki havasi kürtjével, egy 3 méter hosszú és nyírfa kéregből előállított csővel produkálta magát... Sokat tett az ünnepély emelésére a kapnikbányai bányászzenekar. Az ő zenéjük ütemeire lejtettek a turistapárok éjfélig és azután is, míg egy hatalmas zápor az egész mulatságnak hirtelen véget nem vetett.”

A huszadik század első másfél évtizedében a Gutinvidéki turizmus örvendetes fejlődésnek indult, Felsőbánya központi szerepe tovább erősödött. Siegmeth kitűnő szervező volt s amellett népszerű, szíwel-lélekkel a természetnek élő személyiség, aki vetítéssel színesített felolvasásaival igyekezett minél több barátot szerezni a Keleti Kárpátok, a Gutin-vidék csodálatos tájainak. Sokat tartózkodott a Gutin lábainál fekvő kis bányavároskában, 1897-ben családja tagjaival nyaralót is bérelt Felsőbányán s így személy szerint is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a településen még hosszú éveken keresztül sikerült ébren tartani a szervezett turizmus iránti érdeklődést.

Felsőbánya vezető szerepét erősítette, hogy Siegmeth Károly 1912-ben bekövetkezett halálát követően a KKO Közgyűlése Farkas Jenőt, Felsőbánya polgármesterét választotta a szervezet ügyvezető alelnökévé, aki ugyanezt a tisztséget korábban a Gutin-vidéki választmányban is sikerrel töltötte be. Ezzel Felsőbánya egycsapásra az egész Keleti Kárpátok Osztály szervezésének középpontjává vált és maradt is mindaddig, amíg az első világháború egy időre

96 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE