Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
Gutin-vidéki turistaszervezet létrehozása érdekében. 1897. március 28-án ,Д Kárpát-egyesület Gutini osztályának mint egyletnek megalakulása céljából az előkészítő bizottság Felsőbányán, a városi tanács termében közgyűlést tartott s megtette a választást a tisztikarra és a választmányra.” Az előzményeket a közgyűlés jegyzőkönyve alapján könnyen visszapörgethetjük. A javaslat Gábor József „ nyugalmazott vincellér képezdei igazgató” részéről származott, s az eredeti elképzelés szerint önálló felsőbányái turistaegyletből, Siegmeth Károly ajánlására lett végül a Keleti Kárpátok Osztály Felsőbánya-központú vidéki választmánya. Az előzetesen kibocsájtott taggyűjtő íven szereplő 64 felsőbányái mellé 10 kapnikbányai is feliratkozott, összesen tehát 74 alapító taggal indult a szervezet tevékenysége. Az első közgyűlésen az elnöki tisztség viselésére ideiglenesen Gábor Józsefet kérték fel, az ügyvivő alelnöki feladatokat a városka fiatal polgármestere, Farkas Jenő vállalta. Április 4-én megalakultak a választmány irodalmi, ellátási, kirándulás rendező, úttervező-építő és háziipar szakosztályai. A következő, június 13-i ülésen Siegmeth Károly is részt vett - s a jegyzőkönyv már 83 tagot említ, sőt a Szolnok-Doboka vármegyei tagok részére külön ügyvivőt is választottak, Kende Dániel horgospataki erdész személyében! Siegmeth ismertette a Nagybányára augusztusra tervezett vándorgyűlés és a tervezett kirándulások programját, amely „általános helyesléssel tudomásul vétetik és elfogadta tik”. Miközben Felsőbányán hatalmas lelkesedéssel szerveződik az új turistaegyesület, a vándorgyűlés tulajdonképpeni helyszínén, azaz Nagybányán alig történt említésre méltó esemény. Egyetlen üdítő kivétel: a Fokhagymás-völgyi „Petőfi-tanya” ünnepélyes felavatása. A Nagybánya és Vidéke már korábban is dicsérettel emlékezett meg a Fokhagymásvölgyről, melynek turistacsalogató szépségei, „jó karban lévő kocsiútja, változatos fordulói, festői sziklabércei, illatos virágai, jéghideg forrásai igen sok turistát csalnak e szép völgybe, s amelynek végén csinos kis erdész pavilon áll a kiránduló társaságok rendelkezésére.” Ez a kis völgyvégi erdészlak kapta 1897. július 22-én a „Petőfi-tanya” nevet, s ennek emlékét őrzi ma is a késői turistautódok - már csak az egykori épület helyét illető - szóhasználata... ADATOK A BÁNYAVIDÉKI TURIZMUS TÖRTÉNETÉHEZ
