Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

1890-92 között majd a következő század első évtizedében valóban komoly szerepet vállalt a bányavidéki turistamozgalomban.

1890. november 9. és november 30. - két időpont és két olyan esemény, amelyeknek látszólag semmi közük a turizmushoz. Az első a Nagybányai Korcsolyázó Egyesület újjászervezésének, a második a Nagybányai Torna Egyesület megalakulásának időpontja. Ez utóbbi, amely indulásakor mintegy 70 tagot mondhatott magáénak, Szabó Adolfot választotta elnökéül. 1891. március 22-én a két egyesület összeolvadt, és megalakult a Nagybányai Torna és Korcsolyázó Egyesület (NTKE), amely céljai közé „nem csak a tornázást és korcsolyázást, hanem... kirándulások rendezése által a nagybányai társadalmi életnek fejlesztését és utóbbiak útján vidékünk természeti szépségeinek ismertté tételét is felölelte”.

Az újonnan alakult szervezet - amelynek elnöke Szabó Adolf lett, s megalakulása időpontjában 60 rendes és 19 pártoló tagot számlált - működésének első évében számos túrát szervezett: májusban Blidár és a Szturi-völgy, júniusban Borpatak, majd az Izvora és a Rozsály voltak az egyesület által szervezett túrák célpontjai. Az utolsó, augusztus eleji kirándulásra a tíztagú csoportot Ürmösy Sándor, „az ábrázat csináló” fényképész is elkísérte, aki a város megbízásából korábban már számos felvételt készített Nagybányáról és környékéről, s aki ezúttal a Rozsály tetején a napfelkeltében gyönyörködő társaságot is megörökítette. Ennek ellenére a NTKE nem mint turistaegylet aratott sikert - a beszámolók, tudósítások arról vallanak, hogy a kirándulások iránt érdeklődők száma egyszer sem haladta meg a 15-öt -, hanem mindenekelőtt korcsolyázóegyesületként, amely az akkoriban annyira divatos télisport szerelmeseit tömörítette s biztosított számukra különböző kedvezményeket.

1892 novemberében Szabó Adolf elköltözött Nagybányáról. Az egyesületről ezzel lekopott annak minden turistajellege, s megmaradt a rendszeres tornaórák szervezése s a ligetbeli korcsolyapálya kezelése, igazgatása mellett.

Érdekes módon az egyesület vezetősége még jó néhány évig igényt tartott rá, hogy őket mint turistaegyesületet, sőt mint az 1891-ben - a Magyarországi Kárpát Egyesület mellett - megalakuló Országos Magyar Turista Egyesület

ADATOK A BÁNYAVIDÉK! TURIZMUS TÖRTÉNETÉHEZ