Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

Polgári Olvasókörhöz tartozott, amelynek taglétszáma 290-300 között mozgott. A huszas években elnöke a Nagybányán maradt és itt tevékenykedő Thorma János volt, aki tiszteletbeli elnökként egészen 1937-ben bekövetkezett haláláig a Kör eszmei vezetője maradt. Létezett ezeken kívül a Nagybányai Kereskedelmi Csarnok, a „Mária Királynő” nevet viselő román nőegylet (kb. 135 taggal), a Magyar Nőegylet (240-260 taggal). A magyar nyelvű kórusmozgalom a Nagybányai Dalegyesület körül munkálkodott. Ezen kívül mind a római katolikus, mind a református nőknek voltak aktív, egyházi jellegű vallásos énekkaraik.

A kor sport és turisztikai egyesületei közül az Erdélyi Kárpátegyesület (EKE) Gutin szakosztálya, a „Phönix” vállalat által fenntartott Phönix Nagybányai Sport Klub és az ezzel rivalizáló „Tricolor” Sport Egyesület tevékenysége országosan is elismert volt. A Phönix országos „A” ligás futballcsapata a harmincas években az első helyezésért is sikeresen küzdött.

A II. bécsi döntést (1940. augusztus 30.) követően Eszak-Erdély s vele együtt Nagybánya is rövid időre (1944. október 17-ig) ismét Magyarország részévé vált. A magyar katonaság Szatmár irányából, a Híd utcán keresztül érkezett a város főterére, ahol a magyar lakosok többsége nagy lelkesedéssel fogadta a honvédeket.

A magyar nyelvű közigagatás bevezetése lényeges személyi változásokat eredményezett. A megelőző húsz év alatt főként a Regátból beszivárgott tisztviselő-réteg egy része már a román hadsereg katonáival egyidőben Dél-Erdélybe, vagy a Bánságba emigrált. Helyükre több esetben a Csonka- Magyarország különböző részéről származó, sokszor karrierista, szószátyár, a helybeliek problémáit nem ismerő, vagy ezzel keveset törődő személy került. A Szovjet-Oroszországgal szembeni háború megindítása után a németekkel szövetséges Magyarország is hadba lépett. A hadászati jelentőségű vállalatok - a „Phőnix”-el és a fernezelyi dóm- és rézkohókkal az élen - katonai ellenőrzés alá kerültek. Ezekből ugyan kevesebb fegyverforgató férfi kapott katonai behívót, de a munkafegyelem szigorodása és a munkakörülmények időnkénti rosszabbodása miatt a terhek állandóan súlyosbodtak. A városból és a környező településekről sokan a frontra kerültek, a Don-kanyarban, vagy a visszavonulás

NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE "] J