Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
A XIX. században a város közigazgatásában is jelentős változások történtek, lassan kiépülnek a modern közigazgatás intézményei. 1844-ben megalakul a Kapitányi Hivatal, 1846-ban a Városi Törvényszék, 1852-ben az Arvaügyi Hivatal, 1853-ban a Számvevő Hivatal, majd 1885-ben az Iparügyi Hivatal. Az 1876-os XXII. törvényrendelet alapján Nagybánya elveszti századokon át viselt szabad királyi város státusát, s egyben törvényhatósági jogát is, s mint rendezett tanácsú várost Szatmár vármegye közigazgatási hatósága alá rendelték. A város gazdasági életében is érezhetővé válik a kapitalista társadalom lassú, de biztos fejlődése. A Bányászati Főfelügyelőség helyét a Nagybányai Bányaigazgatóság veszi át, amely újjászervezi a bányamedencében lévő kincstári bánya- és kohóhivatalokat. Az 1854-1858 között hozott rendelkezések alapján megalakul a Bányakapitányság, amely több vármegye - Békés, Belső-Szolnok, Bihar, Csanád, Kővár vidéke, Kraszna, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa és Zaránd - bányakutatási tevékenységét irányítja. A környék magán bányatársaságai is egyre jelentősebb szerephez jutnak. 1879-ben a szervezés javulása és a termelés növekedése eredményeként, a nagybányai Bányaigazgatóság keretében beváltott ércek értéke eléri a 923 315 forintot, a magán bányatársulatoké a 335 868 forintot. A kincstári bányavállalatok által beváltott nemesfémek kitermelése 1879- ben 112,54 kg arany és 5622,36 kg ezüst. A század végére, 1891-ig tovább növekszik az aranytermelés (169,66 kg), az ezüsté viszont 3718,89 kg-ra csökken. A termelés növekedése természetesen szoros kapcsolatban állt a fejlettebb technika bevezetésével, az eszközök korszerűsítésével. A kereszthegyi és veresvízi bányáknál gőzgépeket állítanak munkába. Az 1880-1888-as években nagyobb kapacitású zúzdákat és olvasztókemencéket (,,Pilz-Bode’) helyeznek üzembe. Nagyobb teljesítményű fúrógépeket rendelni Ausztriából, Hollandiából és Kanadából. 1891-ben bevezetik az elektrolitikus fémkiválasztást. A XIX. század végén a kereszthegyi ércdúsító és a veresvízi bánya között felépül az NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE () 3
