Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE

A kincstári bányák mellett mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a magánbányák (és a bányaegyesületek), amelyek igyekeznek felvenni a versenyt a kincstáriakkal. A bányászat mellett növekszik a kézművesek és a kereskedelemben dolgozók jelentősége is.

А XVIII. század közepétől megszaporodnak azon forrásanyagok, amelyek Nagybánya lakosainak összetételéről, utcáiról és épületeiről tesznek említést. Az előbbi évtizedek háborúi a lakosság létszámát is megtizedelték. így Mária Terézia uralkodása alatt egy 1750. évi összeírás 683 adófizető családot említ, amely legjobb esetben 3000-3200 főt jelenthet. Az épületek száma 555, amelyből csak 48 kőház, a többi 507 faház. Kőházként említik a városi tanács (Curiae civitatis), a sókamara (Domus Salinariae), a kincstár, a provizorátus, a minorita rendház épületét, a Teleki és a Haller családok házait a főtéren, az Erzsébet-házat és ezek mellett a Híd és a Magyar utcai iskolákat. A gazdagabb családok mellett a háztulajdonosok nagy hányadát a különböző mesterséget űzők teszik ki. Az 1750. évi összeírás szerint a 683 adófizető polgárból 443- nak ekkor még szőlőse és gyümölcsöse is volt.

Az 1784—1787. évi első magyar népszámlálás adatai Nagybányán 766 házat és 958 családot említenek, és ennek alapján a jogi népessége a városnak eléri a 3977 személyt. A családok többsége ekkor még római katolikus és református, de a görög katolikus családok száma már eléri a 120-at, s a század végére 1005 főre emelkedik a görög katolikus közösség. Az összeírások mintegy 280 polgárt — 35 kereskedőt, 35 bányászt, 12 pénzverőt, 9 ötvöst, 11 kovácsot, 25 cipészt, 12 cserzővargát, 4 szűcsmestert, 16 szabót, 8 kőművest, 12 ácsot, 3 kerékgyártót, 46 fazekast, 9 mészárost, 5 molnárt és egyéb mesterembereket - sorolnak, akik külön adót fizetnek mesterségük után.

Az 1790-es években a város bevételei elérték az évi 23 425 forintot. A város jövedelmeinek jelentős hányadát továbbra is a bányászatból nyeri, de emellett szőlősei, kaszálói, gyümölcsösei, erdői, malmai és sörfőzőháza is jelentős hasznot hoznak.

Mária Terézia krajcár. Nagybányai veret, 1165