Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
később Európa-szerte elismert nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós, az első nyomtatott magyar útleírás szerzője, Szepsi Csombor Márton, és Balsaréti Vitus János, aki több sebészeti könyvet írt magyar nyelven. A Szatmári Békét követő erőszakos Habsburg központosítási törekvések nyomán a Schola Rivulina 1712-ben elvesztette nyilvános jellegét és 1755-ben átadta helyét a jezsuiták, majd a minoriták vezette középiskolának. Nagybánya város népességére vonatkozó adataink, az első összeírások, adólajstromok 1569-ből származnak. Ezek alapján hozzávetőlegesen a város lakóinak a számát is megállapíthatjuk. A kimutatások az említett évben összesen 376 adófizető családot tüntetnek fel (a statisztikusok akkori viszonylatban családonként általában 4 lelket számolnak), ami megközelítőleg 1504 személyt jelent. A kincstári tulajdonban levő bányák, kohók, valamint a pénzverde alkalmazottai, a papság és egyéb kivételezett társadalmi rétegek nem fizettek adót. A lakóházzal nem rendelkező szegények is mentesültek az adófizetés kötelezettségétől. Tételezzük fel, hogy ezek a személyek a város adófizető lakosságának egyharmadát képviselték, ami megközelítőleg 500 lelket jelent. Ezen számítások szerint 1569-ben Nagybányán hozzávetőlegesen 2000 személy élt. A XVII. század eleji összeírások (1604, 1607) 675 adófizető családot említenek, akikhez kb. 100-125 adómentes családot lehet még sorolni. Ez együttvéve mintegy 3200 lelket jelent. Ami a város közigazgatását, belső szervezését illeti Nagybánya, mint szabad királyi város önkormányzatot - autonómiát - élvezett. A várost a magistratus (városi tanács) vezette. 1569-től már a tanács összetétele is ismert. A város élén a főbíró {Judex Primarius) állott, akit a város polgárai egy évre választottak, de funkcióját ismételhette. Öt segítette a 12 választott esküdt (assessor). 1583-ban a NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE EVROPICA VARIETAS AVAGY SZEPSI CSOMBOR MARION LENGYEL. MAZVR.PRVZ DÁNIA FRISIA HOtl.ANDIA. ZÉLANWA ANGLIA. (.ALMA, NEMET tb CSEHORSZÁGON, Y1SZONTAQ a pruui*' тмечаа mérve'f a i. fr mai. lr/jnjiai, i'/fotnai Unfrrm us/e lu/Jciaiatiim итотт.нлаотг, miOMB kVtOMVTU: DOtßOt NA* RÖVID lURÁSA. méh/ mmjtn c+yASninal rymesai gyonyorutffcrt. tvéír/t ,1 Ч<>ЧГа < iblO KASSÁM Г EST Aíi TAN OS МИПЖХ RJM« KOLOXSVAjtr, LtPAAt At0U_
