Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

katona telepedett meg a városban. Az 1664. évi vasvári béke következményeként Nagybánya végleg német őrséget kapott. A rövidesen meginduló kuruc-labanc csatározások idején a város többnyire az előbbieket támogatta, ezért 1672-ben Cobb császári generális parancsára a város régi védrendszerének jó részét lerombolták.

Kuriózumként említhetjük, hogy 1641-ben a város területén új vízvezetéket fektetnek le, amelynek csövei kőrisből, vasból, rézből, sőt egyes helyeken üvegből készültek.

Amint a krónikák feljegyezték, 1662. április 26-án nagy földrengés tartotta remegésben Nagybánya lakosait, amely olyan erős volt, hogy „... az álló ember eldőlni láttatott”. A sok szomorító esemény után 1664. november 20-án Enyedi István tollából egy olyan bejegyzés is szerepel a város krónikájában, mely szerint a bő termés eredményeként, a városkörnyéki szőlősökből 2210 hordónyi bort szüreteltek. Erre jegyzi meg a nótárius „... bizony hajtogathatják a kupát [a város polgárai] míg azt megisszák”.

A portyázó török csapatokkal együtt az ismert török utazó és történetíró, Evlia Cselebi 1661-ben Nagybányán is megfordult, és a városról többek között a következőket írta: „Nikbánedzser vára [Nagy-Bánya]... négy oldalról magas hegyek által körülvett völgyben fekszik. Negyvenezer szőllőkertje van. Lakosainak foglalkozása és kenyérkeresete a borkészítés és boreladás. Vára az említett völgyben négyszög alakú, magas kőkerítésű nagy vár. Kerülete teljes ötezer lépés. Nyugati oldala mesterségesen készült mocsáros hely, mely a városbeliek menedékhelye. A várárok széles, de nem mély és tele van vízzel. [...] Három kapuja, három különböző irányba néző erős kapu. [...] Tizenegy tornyos monostora van. Főiskolája, papi házai, csársija és bazárja jól rendezettek és szépek. [...] A vár közepén, a városház közelében levő pénzverő épület érdekes látnivaló; Erdélyország minden aranyát és gurusát itt verik.

A váron kívül [...] nagy külvárosa van, mely a folyó két partján fekvő díszes város, gyönyörű rácsos kerítésű szőllőkkel és kertekkel. A folyón magyar szerkezetű mesterséges vízimalmok vannak, melyek különféle finom lisztet szolgáltatnak [...] úgy, hogy az embernek hozzá sem kell nyúlnia, csak a búzát kell felönteni. [...] Lakossága jókedvű

NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE 47