Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

A Mátyás király halálát követő évtizedekben a központi hatalom gyengülése politikai bizonytalanságot és a gazdasági élet nagymértékű hanyatlását eredményezte, ami Nagybánya részére is válságos időket hozott. 1527-ben Erdély vajdája, Zápolya János még megerősíti a város privilégiumait, különös tekintettel a város polgárainak vámmentességére. Az Erdélyi Fejedelemség megalakulása (1541) után ádáz versengés és harc dúlt a bányavidék megszerzéséért, Habsburg Ferdinánd és Zápolya János utóda között.

1544-ben a tordai országgyűlés kimondta Erdély és a Partium egyesülését.

42 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE

A történelmi tévedések elkerülése céljából rögzítenünk kell, hogy a Partium - magyarul Részek - összetevőit azok a középkori erdélyi vajdaság területétől nyugatra és északra elterült megyék és vidékek alkották, amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép- Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép- Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Szatmár megye és ennek keretében

4. térkép. Erdély és Kelet-Magyarország a 16-17. században